Hiába beszélünk kreativitásról és korszerű oktatásról, ha az iskolákban az alapvető szükségletek sem biztosítottak. Lannert Judit oktatási miniszter szerint az iskolafejlesztést a Maslow-piramis alján kell kezdeni: rendbe kell tenni a mosdókat, biztosítani kell a megfelelő étkeztetést, és biztonságos környezetet kell teremteni a diákok számára.
„Nem tudom, tudják-e, hogy a gyerekeknek mi a legnagyobb bánata az oktatásban? Hát az, hogy nem tudják a mosdót használni, hogy nincs WC-papír” – mondta Lannert Judit a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián. A miniszter a Gyermekek és diákok hangja projektnapon érkezett visszajelzésekre hivatkozva arról beszélt, hogy a diákok számára az iskolai mosdók állapota jelenti a legnagyobb problémát.
Szerinte az iskolafejlesztést ezért a Maslow-piramis alján, az alapvető szükségletek biztosításánál kell kezdeni. Hiába beszélünk kreativitásról és a 21. századi kompetenciák fejlesztéséről, ha a gyerekek az iskolában még a mosdókat sem tudják megfelelően használni.
A konferencián bemutatott tervek szerint a Tiszta iskola – 2027 programra 18,5 milliárd forintos forrásigénnyel számolnak (korábban egyébként közel 10 milliárdról beszélt a miniszter). Ebből higiéniai eszközöket és hűtési rendszereket biztosítanának az intézmények számára. A program részeként felülvizsgálnák az iskolai közétkeztetés, a takarítás és a higiénia követelményeit, valamint a szolgáltatások minőségét is.
Lannert Judit a konferencián arról beszélt, hogy a mosdók rendbetétele mellett a takarítás minőségén is javítani kell. Lannert Judit szerint a takarítási szolgáltatások területén komoly problémák alakultak ki. A miniszter arról beszélt, hogy megválnának a túlárazott szolgáltatást nyújtó takarítócégektől, és felülvizsgálnák a jelenlegi rendszert.
Ahogy arról korábban az Eduline is beszámolt, a kormány október végén jelentette be a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Programot, amelynek célja a tanulóközpontú, energiahatékony iskolák kialakítása. A konferencián bemutatott tervek szerint a program négy fő területre koncentrálna:
Az épületfelújításokat igényfelmérés előzné meg, első körben a budapesti agglomerációban. A tervezésnél demográfiai, hozzáférési és minőségi szempontokat is figyelembe vennének, a beruházásokat pedig rangsorolnák. A programban a hazai kis- és középvállalkozások bevonásával is számolnak. A modern tanulási környezet kialakításához laborokat, közösségi tereket, valamint a rugalmas és projektalapú tanulást támogató helyiségeket hoznának létre.
Lannert Judit hangsúlyozta, hogy nem feltétlenül látványos és drága új épületekre van szükség, hanem olyan terekre, amelyek valóban a gyerekek és a pedagógusok igényeit szolgálják. Példaként említette a sajátos nevelési igényű tanulók számára kialakított kisebb, elkülönülésre alkalmas helyiségeket, valamint azokat a közösségi tereket, ahol a diákok szívesen tartózkodnak együtt.
A miniszter szerint az iskolák átalakításában az építészeknek és a pedagógusoknak közösen kellene részt venniük, hogy a fejlesztések ne csupán építészeti, hanem pedagógiai szempontból is előrelépést jelentsenek.
Az iskolafejlesztési program részeként az intézmények energetikai megújítását és klimatizálását is tervezik. A cél az épületek energiaigényének csökkentése, valamint az, hogy a tanulási terek a nyári hőhullámok idején is használhatók legyenek.
Ennek része lenne egy energetikai megújítás, klimatizálás. Nagyon szeretnénk a koragyermekkori intézményeket, ahol nyáron is ott kell lenni, olyan állapotba hozni, hogy ebben a hőkupolahelyzetben is megfelelő körülményeket tudjunk biztosítani. Nem tehetjük meg, hogy öt hónapra csökkentjük a tanévet, mert az egyik megoldás, de akkor azt gondolom, hogy minden a feje tetejére állna. Muszáj ezeket a tanulási tereket élhetővé tenni
– fogalmazott a miniszter. Hozzátette, hogy a tanulási környezet rugalmasabbá tétele azt is jelenti, hogy nem feltétlenül kell minden tanulási tevékenységnek az iskola falai között történnie.
Két tatai középiskolában is meglehetősen rossz körülmények között tanulnak a diákok. A felújításra érkezett források ellenére sem született érdemi, átfogó megoldás a két intézmény korszerűsítésére az önkormányzat munkáját segítő bizottsági tag szerint.
Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Az egyébként matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás Lászlót az Észak-Budapesti Tankerületi Központot vezette volna.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
