Státusztörvény, felmondások, tanárhiány, teljesítményértékelési rendszer. Sem a diákok, sem pedig a pedagógusok számára nem volt unalmas a 2023/24-es tanév, de a szeptemberben kezdődő új tanév is tartogathat meglepetéseket.
Korlátozták a jogaikat, nincs garancia a további béremelésre, több mint ötezren hagyták el a pályát - ezekről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az EconomX-nek adott interjújában a 2023/24-es tanévről.
Ebben a tanévben lépett életbe például a pedagógusok új jogállási törvénye, vagyis a státusztörvény, ami a szakszervezet elnöke szerint korlátozza a pedagógusok jogait, és ami miatt októberben több mint ezer pedagógus döntött a pályaelhagyás mellett, és az őszi szünet után, novemberben már nem tértek vissza az oktatási intézményekbe.
Ugyanakkor hosszas, több évig tartó demonstrációk után a pedagógusok bruttó fizetése idén januártól a kormány szerint 32,2 százalékkal emelkedett, így a fizetésük ma már nem lehet kevesebb, mint
Ennek megvalósulásához ugyanakkor európai uniós forrásra volt szükség, a kormány ígéretei ellenére pedig Totyik szerint nincs garancia arra, hogy a jövőben további béremelések fognak megvalósulni. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő kollégák pedig kimaradtak az emelésből.
"Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős államtitkár korábban azt mondta, hogy amíg ennyi pénzért találnak pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenst addig nem fognak ebben a szektorban bért emelni"
- mondta.
A szakszervezeti elnök szerint ráadásul a tanárhiányt sem sikerült megoldani. Az adataik szerint jelenleg 140 ezer pedagógus dolgozik a közoktatásban, beleértve ebbe az óvodákat, általános iskolákat és középiskolákat. Ugyanakkor 16 ezer pedagógus még mindig hiányzik a rendszerből, körülbelül négyezren pedig idős, nyugdíjas visszafoglalkoztatottak. Tudnak 78 éves óvodapedagógusról és 81 éves matektanárról is.
Mindeközben a kompetenciamérések eredményei évről évre romlanak. A napokban nyilvánosságra hozott 2023-as eredmények például még a 2022-es pontszámoknál is gyengébbek lettek. A diákok minden évfolyamon, minden tantárgyból rontottak az előző méréshez képest. Ennek Totyik szerint részben a Covid, részben pedig az az oka, hogy "a nemzeti alaptanterv egy csőd" és az a cél, hogy minél több tananyagot tömjenek a gyerekek fejébe.
A hírek szerint egyébként 2025-ben új Nemzeti Alaptanterv érkezhet, erről azonban a pedagógus szakszervezetek még semmit sem tudnak.
Totyik egyébként úgy véli, a következő, 2024/25-ös tanév nyugodtabb lehet majd, mint az idei, ugyanakkor az új alaptanterv, a nyugdíjas katonák pedagógusokká átképzése és a pedagógusok teljesítményértékelése szülhet majd érdekes helyzeteket.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
