Vége az ingyen helyettesítéseknek, a grátisz osztálykirándulásoknak - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Mostantól jogerős ítéletünk van arról, hogy a kifizetetlen túlórázás nem jogszerű: kezdjük el mindannyian összeírni az elmúlt években összehozott rengeteg túlórát” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a nedolgozzingyen.hu oldalon. Egy régóta húzódó jogi ügy végére kerül pont – a Fővárosi Ítélőtábla az ingyen helyettesítések miatt perelő pedagógusnak adott igazat.
A PDSZ szerint a munkáltatók a pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetése óta úgy értelmezték, hogy a napi két, heti hat órát nem meghaladó (és a maximális óraszámot 30 tanítási napon túl nem lépő) ún. eseti helyettesítést ingyenmunkaként rendelhetik el. „Mondván, hogy ha valami a kötött munkaidő terhére elrendelhető, akkor azért alapjáraton nem fizetendő pluszpénz” – írják.
A jogerős ítéletben a bíróság most azt mondta ki, hogy az eseti helyettesítéskor is be kell tartani a Munka törvénykönyvének előírásait. Ez többek között azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, az rendkívüli munkaidőnek számít.
"Azt is megállapította az eljáró bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így pl. a napi 8 órát meghaladó időtartamú munkavégzés. Ez azt jelenti, hogy ezt a pluszmunkát az Mt. 143. §-a alapján ki kell fizetni” – részletezi a PDSZ. A hétvégi munkára is kitérnek, azért külön bérpótlékot is kell fizetni – ez például a hétvégére eső osztálykirándulásokat is érinti.
„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ki nem fizetetett, a munkavégzés előtt négy napon belül elrendelt ingyenmunkáért óránként gyakorlatilag 150%-os, szombaton 200%-os többletdíjazás jár, amelyre az igényt 3 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni” – szögezik le.
A PDSZ azt is kiemeli ugyanakkor, hogy a bírósági ítélet csak azokra vonatkozik, akik a perben felperesek voltak, de az ítéletet hivatkozási alapul használják majd, hogy követeljék a ki nem fizetett pénzeket. „Ha perelünk – végső esetben ezt kell tenni – három évre visszamenőleg érvényesíthetjük követelésünket, mert az Mt. szerint a munkajogi igények három év alatt évülnek el” – írják.
Azt kérik a pedagógusoktól, hogy gyűjtsék össze a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékokat, üzeneteket, képernyőképeket az e-naplóról. Az ítélet - teszik hozzá - egyaránt vonatkozik a tankerületi, az egyházi, az alapítványi és az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozókra.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
