Vége az ingyen helyettesítéseknek, a grátisz osztálykirándulásoknak - írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
„Mostantól jogerős ítéletünk van arról, hogy a kifizetetlen túlórázás nem jogszerű: kezdjük el mindannyian összeírni az elmúlt években összehozott rengeteg túlórát” – írja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet a nedolgozzingyen.hu oldalon. Egy régóta húzódó jogi ügy végére kerül pont – a Fővárosi Ítélőtábla az ingyen helyettesítések miatt perelő pedagógusnak adott igazat.
A PDSZ szerint a munkáltatók a pedagógus-előmeneteli rendszer bevezetése óta úgy értelmezték, hogy a napi két, heti hat órát nem meghaladó (és a maximális óraszámot 30 tanítási napon túl nem lépő) ún. eseti helyettesítést ingyenmunkaként rendelhetik el. „Mondván, hogy ha valami a kötött munkaidő terhére elrendelhető, akkor azért alapjáraton nem fizetendő pluszpénz” – írják.
A jogerős ítéletben a bíróság most azt mondta ki, hogy az eseti helyettesítéskor is be kell tartani a Munka törvénykönyvének előírásait. Ez többek között azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, az rendkívüli munkaidőnek számít.
"Azt is megállapította az eljáró bíróság, hogy a pedagógusok esetében is rendkívüli munkaidőnek számít a rendes munkaidőt, így pl. a napi 8 órát meghaladó időtartamú munkavégzés. Ez azt jelenti, hogy ezt a pluszmunkát az Mt. 143. §-a alapján ki kell fizetni” – részletezi a PDSZ. A hétvégi munkára is kitérnek, azért külön bérpótlékot is kell fizetni – ez például a hétvégére eső osztálykirándulásokat is érinti.
„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az eddig ki nem fizetetett, a munkavégzés előtt négy napon belül elrendelt ingyenmunkáért óránként gyakorlatilag 150%-os, szombaton 200%-os többletdíjazás jár, amelyre az igényt 3 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni” – szögezik le.
A PDSZ azt is kiemeli ugyanakkor, hogy a bírósági ítélet csak azokra vonatkozik, akik a perben felperesek voltak, de az ítéletet hivatkozási alapul használják majd, hogy követeljék a ki nem fizetett pénzeket. „Ha perelünk – végső esetben ezt kell tenni – három évre visszamenőleg érvényesíthetjük követelésünket, mert az Mt. szerint a munkajogi igények három év alatt évülnek el” – írják.
Azt kérik a pedagógusoktól, hogy gyűjtsék össze a helyettesítésekről, többletmunkák elrendeléséről szóló bizonyítékokat, üzeneteket, képernyőképeket az e-naplóról. Az ítélet - teszik hozzá - egyaránt vonatkozik a tankerületi, az egyházi, az alapítványi és az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozókra.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
