Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a tanárok felelősségéről egy osztálykirándulás kapcsán.
Az osztálykirándulás az iskolai élet egyik legizgalmasabb eseménye – a diákok számára élmény, a pedagógusoknak viszont komoly felelősség. Utánanéztünk, milyen szabályok vonatkoznak ezekre a programokra, azonban a jogszabályokban csak kevés konkrétumot találtunk. A törvények inkább általánosan fogalmaznak a gyerekek felügyeletéről és biztonságáról.
Ezeket tanácsolja a Nébih az osztálykirándulásokra készített uzsonnák összerakásánál
A köznevelési törvény kimondja, hogy az iskolának (vagy óvodának, kollégiumnak) gondoskodnia kell a rábízott gyermekek biztonságos felügyeletéről. Ez a kötelezettség nem ér véget a tanórákkal – érvényes a kirándulásokra, táborokra, minden olyan eseményre, ami az intézmény által szervezett, és a tanév részét képezi.
A törvény alapján az iskola akkor is felel a gyerekeknek okozott kárért, ha nem vétkes benne – kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a bajt egy teljesen váratlan, elháríthatatlan külső körülmény, vagy a gyermek előre nem látható, megelőzhetetlen viselkedése okozta.
Ha baleset történik, az intézménynek kötelessége azt kivizsgálni, jegyzőkönyvet készíteni, és azt eljuttatni a fenntartóhoz, például az önkormányzathoz. A tanév elején – és minden alkalommal, amikor szükséges, például egy kirándulás előtt – a gyerekeket fel kell készíteni: ismertetni kell velük az esetleges veszélyeket, a szabályokat, és azt is, hogy mi számít elvárt magatartásnak.
A PDSZ szerint a tankerületek évek óta csak az egynapos osztálykirándulásokat támogatják
Nem mindegy az sem, milyen jellegű programon történik a baleset. Ha az esemény a tanév kötelező része, az iskola felelőssége egyértelmű. Ha viszont a program önkéntes részvétellel zajlik, például egy szabadidős, nem kötelező hétvégi túra, akkor más a megítélés.
Fontos tudni, hogy minden tanulóra érvényes az állami gyermek- és ifjúsági baleset-biztosítás, amely egyes esetekben segítséget nyújthat a károk enyhítésében.
Összességében a pedagógusok feladata nem csupán a tanítás: kötelességük a tanulók testi épségét védeni, időben felismerni és megelőzni a veszélyforrásokat, baleseteket. Mindez különösen fontos akkor, amikor az iskolai falakon kívül, kevésbé kiszámítható körülmények között vállalnak felelősséget a rájuk bízott gyerekekért.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
