Nem szabhatja meg a tanár, hogy ki mehet és ki nem, de az aggályait, jó ha jelzi az érintett szülő felé.
Biztosan előfordult már, hogy az osztályfőnök kijelentette, hogy XY-t nem viszi az osztálykirándulásra, mivel „kezelhetetlen”, „bontja a rendet”. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy az ofő ténylegesen megszabhatja-e, hogy kit visz és kit nem visz el kirándulni.
Kiküldheti-e a tanár a rendetlen diákot az óráról?
A rövid válasz, hogy hivatalosan nem zárhat ki senkit az osztálykirándulásból, hiszen a diákoknak jogában áll részt venni ezeken az eseményeken. Viszont alapos indoklással, és közös megegyezés útján, megoldást lehet találni a felmerülő nehézségekre.
Milyen jogszabály vonatkozik erre?
Alapvetően az osztálykirándulások szervezésének szabályait az intézményfenntartók, és az igazgató fogalmazza meg, ami a tankerületi szabályozásokhoz viszonyul. Ugyanis a tankerületektől függ az is, hogy milyen formában tudnak a különböző intézményekben osztálykirándulást, vagy ha úgy tetszik tanulmányi kirándulást szervezni.
Alapvetően semmilyen diákot nem lehet megfosztani az osztálykiránduláson való részvétel jogától, viszont az osztályfőnökök jelezhetik, ha nehézségek merülnek fel a fegyelmezés terén. Ne felejtsük el, hogy az ilyen kirándulásokon a felnőtt résztvevőkön múlik minden, és az ő felelősségük minden diák felügyelete.
Ha ilyen probléma merül fel valakivel, akkor általában az osztályfőnük szokta jelezni a hozzátartozó felé. Ilyenkor a legcélszerűbb, ha egy fogadóóra keretén belül megvitatják az osztályfőnökkel, hogy milyen lehetőségek merülhetnek fel ebben az esetben.
Mivel az osztálykirándulásokon nem kötelező a részvétel, ezért az is megoldás lehet, hogy arra az időre az iskola biztosítja a tanulás lehetőségét a diáknak, diákoknak. Viszont, ha mégis az osztálykiránduláson való részvétel mellett döntünk, akkor meg kell értetni a gyerekkel, hogy mit szabad és mit nem szabad egy ilyen helyzetben.
Mikor jár automatikus kizárás?
Általában akkor zárható ki egy diák az ilyen események alól, ha megszegte a házirendben megfogalmazott szabályokat. Hiszen bármilyen iskolai szervezésű, külsős program esetében is mindenkor érvényes az iskola házirendje. Ha ezeket a diákok megszegik, akkor akár ki is zárhatják őket a kirándulás alól.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
