A tankerületi központok bíznak az iskolákban

A visszajelzések alapján úgy tűnik, mára már automatikussá vált a telefonok leadása az iskolákban.

A Népszava megkeresésére 24 tankerületi központ számolt be arról, hogyan zajlik iskoláikban a telefonok beszedése. A legtöbb válasz szerint:

„az okoseszközök begyűjtését az iskolák házirendje szabályozza, ennek betartatása és ellenőrzése az iskolaigazgatók hatásköre.”

A Klebelsberg Központ (KK) korábbi tájékoztatása szerint nem lehet „szekrénypénzt” szedni a diákoktól, azonban több olyan iskoláról is tudni, ahol 5-6 ezer forintot is elkérnek a mobilok tárolásáért.

A lap érdeklődésére a KK azt közölte, hogy „az iskolákat fenntartó tankerületi központok kötelessége, hogy az adott iskola betartsa a jogszabályokat.” Ezzel ellentétben viszont a tankerületi központok vezetői úgy tudják, hogy az okoseszközökkel kapcsolatos szabályok betartatása ez az intézményvezetők feladata.

A visszajelzések alapján az látható, hogy a tankerületi központok eltérően kezelik a mobiltelefon-használatra vonatkozó szabályozást: van, ahol rendszeres visszajelzéseket kérnek, mások pedig az iskolákra bízzák a megvalósítást.

A megszólaló tankerületek egyelőre nem tervezik a mobiltelefon-használatlának ellenőrzését, volt, ahol azt is elmondták, hogy erre nem is lenne szükség, mivel „egy igazgatótól elvárható, hogy ismerje a jogszabályokat és betartsa azokat.”

Több helyen a diákok reggel szekrénybe helyezik telefonjaikat, máshol pedagógusok gyűjtik be azokat. Egyes intézményeknél a kezdetben azonban nehézséget okozott a szabályok betartása, például a késve érkező zárható szekrények miatt.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.