Sok iskola óraadó tanárok bevonásával próbálja enyhíteni a pedagógushiányt. Az intézmények gyakran nem teljes állású pedagógust alkalmaznak, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat hívnak be egy-egy tantárgy megtartására.
A 2024/25-ös tanévben 14 436 óraadó, megbízási szerződéses pedagógus dolgozott a magyar köznevelési rendszerben – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Az óraadó tanárok száma azért is fontos adat, mert ők nem teljes állásban, hanem speciális foglalkoztatási formában vesznek részt az oktatásban.
Az óraadó tanár olyan pedagógus, aki nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy teljes állásban dolgozik az intézményben, hanem jellemzően megbízási szerződéssel lát el meghatározott számú tanórát.
Ez azt jelenti, hogy az iskola nem teljes munkakörre alkalmazza, hanem például:
egy-egy tantárgy tanítására,
kisebb óraszám ellátására,
vagy ideiglenes tanárhiány pótlására.
Az óraadó tanárok tipikusan heti néhány órát tanítanak egy intézményben, gyakran több iskolában is dolgoznak egyszerre, és az órák után kapnak díjazást.
Ez a forma gyakran jelenik meg például speciális tantárgyak vagy szakmai képzések esetében, illetve akkor, amikor az intézmény nem tud teljes állású pedagógust alkalmazni az adott tárgyra.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
