Sok iskola óraadó tanárok bevonásával próbálja enyhíteni a pedagógushiányt. Az intézmények gyakran nem teljes állású pedagógust alkalmaznak, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat hívnak be egy-egy tantárgy megtartására.
A 2024/25-ös tanévben 14 436 óraadó, megbízási szerződéses pedagógus dolgozott a magyar köznevelési rendszerben – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Az óraadó tanárok száma azért is fontos adat, mert ők nem teljes állásban, hanem speciális foglalkoztatási formában vesznek részt az oktatásban.
Az óraadó tanár olyan pedagógus, aki nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy teljes állásban dolgozik az intézményben, hanem jellemzően megbízási szerződéssel lát el meghatározott számú tanórát.
Ez azt jelenti, hogy az iskola nem teljes munkakörre alkalmazza, hanem például:
Az óraadó tanárok tipikusan heti néhány órát tanítanak egy intézményben, gyakran több iskolában is dolgoznak egyszerre, és az órák után kapnak díjazást.
Ez a forma gyakran jelenik meg például speciális tantárgyak vagy szakmai képzések esetében, illetve akkor, amikor az intézmény nem tud teljes állású pedagógust alkalmazni az adott tárgyra.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
