Sok iskola óraadó tanárok bevonásával próbálja enyhíteni a pedagógushiányt. Az intézmények gyakran nem teljes állású pedagógust alkalmaznak, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat hívnak be egy-egy tantárgy megtartására.
A 2024/25-ös tanévben 14 436 óraadó, megbízási szerződéses pedagógus dolgozott a magyar köznevelési rendszerben – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Az óraadó tanárok száma azért is fontos adat, mert ők nem teljes állásban, hanem speciális foglalkoztatási formában vesznek részt az oktatásban.
Az óraadó tanár olyan pedagógus, aki nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy teljes állásban dolgozik az intézményben, hanem jellemzően megbízási szerződéssel lát el meghatározott számú tanórát.
Ez azt jelenti, hogy az iskola nem teljes munkakörre alkalmazza, hanem például:
egy-egy tantárgy tanítására,
kisebb óraszám ellátására,
vagy ideiglenes tanárhiány pótlására.
Az óraadó tanárok tipikusan heti néhány órát tanítanak egy intézményben, gyakran több iskolában is dolgoznak egyszerre, és az órák után kapnak díjazást.
Ez a forma gyakran jelenik meg például speciális tantárgyak vagy szakmai képzések esetében, illetve akkor, amikor az intézmény nem tud teljes állású pedagógust alkalmazni az adott tárgyra.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
Gyermekközpontú szemléletet, gyors intézkedéseket és három hónapos akciótervet ígér Lannert Judit, a leendő oktatási miniszter frissen létrehozott Facebook-oldalán megosztott első bejegyzésében.
Kedden 8 órakor kezdődik az emelt szintű biológiaérettségi. A tavalyi pontszámok tükrében legalább 60-70 százalékos emelt szintű bioszérettségire van szüksége azoknak a diákoknak, akik valamelyik orvosi szakra készülnek. És ez is csak akkor lehet elég, ha a középiskolai bizonyítványuk színötös volt, a főtárgyakból a középszintű érettségijük 90 százalék körüli és kimaxolják az összes intézményi pontot.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Kedd délután a Sándor-palotában hivatalosan is kinevezték a Tisza-kormány minisztereit, köztük Lannert Juditot is, aki így mostantól gyermek- és oktatásügyi miniszterként vezeti az új tárcát. A megbízóleveleket Sulyok Tamás köztársasági elnök adta át a Magyar Péter vezette kabinet tagjainak.
Tarr Zoltán arra is utalt, végül miért döntöttek másképpen.
