Sok iskola óraadó tanárok bevonásával próbálja enyhíteni a pedagógushiányt. Az intézmények gyakran nem teljes állású pedagógust alkalmaznak, hanem megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadókat hívnak be egy-egy tantárgy megtartására.
A 2024/25-ös tanévben 14 436 óraadó, megbízási szerződéses pedagógus dolgozott a magyar köznevelési rendszerben – derül ki az Oktatási Hivatal adataiból.
Az óraadó tanárok száma azért is fontos adat, mert ők nem teljes állásban, hanem speciális foglalkoztatási formában vesznek részt az oktatásban.
Az óraadó tanár olyan pedagógus, aki nem köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban vagy teljes állásban dolgozik az intézményben, hanem jellemzően megbízási szerződéssel lát el meghatározott számú tanórát.
Ez azt jelenti, hogy az iskola nem teljes munkakörre alkalmazza, hanem például:
egy-egy tantárgy tanítására,
kisebb óraszám ellátására,
vagy ideiglenes tanárhiány pótlására.
Az óraadó tanárok tipikusan heti néhány órát tanítanak egy intézményben, gyakran több iskolában is dolgoznak egyszerre, és az órák után kapnak díjazást.
Ez a forma gyakran jelenik meg például speciális tantárgyak vagy szakmai képzések esetében, illetve akkor, amikor az intézmény nem tud teljes állású pedagógust alkalmazni az adott tárgyra.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
