Tíz egyetem indított idén mesterséges intelligenciával kapcsolatos mesterképzést, van közöttük magyar és angol nyelvű, gyakorlatorientált vagy éppen kutatásfókuszú. Ebben a cikkünkben gyűjtöttük össze őket.
A frissen indult mesterséges intelligencia informatikus képzések azonnal a legnépszerűbbé váltak, maguk mögé utasítva a programtervező informatikus, az építész, a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus szakokat.
Idén így alakultak a számok az összes mesterképzés tekintetében informatikai területen (első helyes jelentkezők alapján):
- mesterséges intelligencia informatikus: 426
- programtervező informatikus: 367
- mérnökinformatikus: 229
Ezeket összehasonlítva a 2025-ös jelentkezők számával az rajzolódik ki, hogy a mesterséges intelligencia képzés majdnem annyi jelentkezőt győzött meg, mint a tavaly legnépszerűbb programtervező informatikus.
- programtervező informatikus: 487
- mérnökinformatikus: 250
A jelentkezések alapján a legnépszerűbb képzés az Óbudai Egyetem mesterséges intelligencia informatikus mesterszaka volt (a nappali, levelező képzésekre leadott jelentkezést és az állami és önköltséges finanszírozási formákat is beleszámítva).
- 146-an jelölték meg első helyen
- összesen 403 diák adta be ide a jelentkezését
Az Óbudai Egyetemet az ELTE követte (75 első helyes és összesen 224 jelentkező), majd a Budapesti Corvinus Egyetem (57 első helyes és összesen 165 jelentkező) és a Debreceni Egyetem (65 első helyes és összesen 192 jelentkező) következett - majd pedig a BME, a Szegedi Tudományegyetem, a Pannon Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Szent István Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
Milyen készségek fognak a legtöbbet érni 2030-ban?
A Corvinus kivételével mindenhol „mesterséges intelligencia informatikus” végzettséget lehet szerezni
Viszonylag egységesen az MI-képzéseken végzettek oklevelébe majd a „mesterséges intelligencia informatikus” kerül, míg a Corvinus más fúkuszú képzésén „üzleti mesterséges intelligencia szaktanácsadója” végzettséget szerezhetnek a hallgatók.
Az Óbudai Egyetemen a képzés fókuszában a fejlesztés, az ipari alkalmazás és erős gyakorlati fókusz áll. A képzés leírása alapján olyan szakembereket szeretnének képezni, akik képesek mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztésére és működtetésére, részt tudnak venni ipari projektekben és önállóan és csapatban is dolgoznak komplex AI-megoldásokon.
Az ELTE képzése a mesterséges intelligencia tudományos és technológiai alapjaira épít. A hallgatók többek között gépi és mélytanulással, természetes nyelvfeldolgozással (NLP), számítógépes látással, robotikával és multi-ágens rendszerekkel foglalkoznak.
Ezekhez képest a Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakja eltér a klasszikus informatikai iránytól, a képzés az AI-t üzleti eszközként tanítja. A hallgatók megtanulják hogyan lehet AI-megoldásokkal üzleti problémákat megoldani, hogyan növelhető a vállalati teljesítmény adatvezérelt döntésekkel, hogyan lehet AI-t bevezetni különböző területeken (pl. marketing, pénzügy, HR). A képzés a technológiai tudást stratégiai gondolkodással és üzleti szemlélettel kapcsolja össze.
Több mint 70 éve létezik a tudományterület, de csak pár éve léteznek egyetemi képzések
Bár ma úgy tűnhet, hogy a mesterséges intelligencia képzések hirtelen jelentek meg, a terület valójában több évtizedes múltra tekint vissza.
A mesterséges intelligencia mint tudományterület már 1956-ban megszületett, amikor egy amerikai konferencián először használták az „artificial intelligence” kifejezést, és ezzel önálló kutatási irányként definiálták a területet. Az egyetemeken azonban sokáig nem önálló szakként, hanem főként informatika vagy matematikai képzések részeként jelent meg.
Az első AI-val kapcsolatos egyetemi kurzusok már az 1970-es években megjelentek, például az University of Edinburgh kínálatában, ahol később önálló, AI-hoz kapcsolódó diplomát is lehetett szerezni.
Az igazi fordulat csak az elmúlt évtizedben jött: 2018 körül több országban (pl. Írországban) jelentek meg az első dedikált AI-mesterképzések, a következő évtől pedig Európában is egyre több egyetem indított AI-specializált programokat.
A leglátványosabb változás, hogy ma már nemcsak szakok, hanem teljes intézmények épülnek az AI köré. Ilyen például a 2021-ben indult Mohamed bin Zayed University of Artificial Intelligence Abu-Dzabiban, amelyet kifejezetten mesterséges intelligencia kutatásra és képzésre hoztak létre. Európában pedig 2025-ben nyitotta meg kapuit a Paris School of AI, amely már alapképzéstől doktori szintig kínál AI-programokat.
Nagy pontosságú magyar nyelvű AI-szövegfelismerőt fejlesztett egy SZTE-s hallgató
Magyar nyelven is nagy pontossággal képes megkülönböztetni az ember által írt és a mesterséges intelligencia által generált szövegeket az az AI-detektor, amelyet Kiss Mihály, a Szegedi Tudományegyetem hallgatója fejlesztett. A rendszer a tesztek szerint lényegesen pontosabb a jelenleg elérhető magyar nyelvű megoldásoknál.
