Legalább 200 pontot kell elérniük az NKE tanárképzésére jelentkezőknek

De más szakokon is minimumponthatárokról döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

  • Székács Linda

Legalább 200 pontot kell elériük azoknak a diákoknak, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának valamely szeptemberben induló képzésére szeretnének bekerülni - szerepel a felvételi tájékoztatóban.

Ahogy arról korábban már részletesen beszámoltunk, a felsőoktatási felvételin 2023-ban eltörölték a központilag meghatározott minimumponthatárokat.

Míg a korábbi szabályozás szerint addig

  • 280 pont alatt nem lehetett bekerülni alap- vagy osztatlan képzésekre,
  • 240 pont alatt felsőoktatási szakképzésre,
  • 50 pont alatt pedig mesterképzésre

sem fizetős, sem önköltséges formára, az új szabályok szerint a minimumponthatárokról való döntés (egyebekkel együtt) átkerült az egyetemek kezébe. Ettől kezdve a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, hogy határoznak-e meg minimumponthatárokat, és ha igen, milyen szakokon és mennyit.

Minimumponthatárokról döntött a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is. Legalább 200 pontot kell elérniük a jelentkezőknek ahhoz, hogy legyen esélyük bekerülni a Nemeskürty István Tanárképző Kar

  • anglisztika,
  • kommunikáció- és médiatudomány,
  • magyar,
  • óvodapedagógus,
  • tanító,
  • történelem

alapképzésére és a meghirdetett osztatlan tanárképzésekre.

De más szakokon is vannak minimumponthatárok, mutatjuk őket:

Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar

  • közigazgatás-szervező - 200 pont
  • nemzetközi igazgatási - 280 pont
  • államtudományi - 280 pont

Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar

  • állami légiközlekedési (állami légijármű-vezetői, katonai repülésirányító, katonai repülőműszaki) - 280 pont
  • katonai infokommunikáció - 280 pont
  • katonai logisztika - 280 pont
  • katonai nemzetbiztonsági - 280 pont
  • katonai vezetői - 280 pont
  • nemzetközi biztonság- és védelempolitikai - 340 pont

Rendészettudományi Kar

  • büntetés-végrehajtási - 280 pont
  • bűnügyi (bűnüldözési, gazdasági nyomozó, kiber nyomozó) - 280 pont
  • bűnügyi igazgatási (bűnügyi hírszerző, bűnügyi nyomozó, gazdaságvédelmi nyomozó, informatikai nyomozó) - 280 pont
  • katasztrófavédelem (iparbiztonsági, katasztrófavédelmi műveleti, tűzvédelmi és mentésirányítási) - 240 pont
  • magánbiztonsági - 280 pont
  • pénzügyi rendészeti (pénzügyi nyomozói, vámigazgatási és rendészeti) - 280 pont
  • polgári nemzetbiztonsági - 280 pont
  • rendészeti (bevándorlási, határrendészeti rendőr, igazgatásrendészeti rendőr, közlekedésrendészeti rendőr, közrendvédelmi rendőr) - 280 pont
  • rendészeti igazgatási (határrendészeti, idegenrendészeti, igazgatásrendészeti, közlekedésrendészeti, közrendvédelmi) - 280 pont

Víztudományi Kar

Nem kötik minimumponthatárokhoz a bejutást a karon elérhető egyik alapképzésen sem.

Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a minimumponthatárok elérése nem egyenlő a bejutással. A bejutáshoz szükséges ponthatárokat több tényező határozza meg, beleértve a jelentkezők számát, az elérhető helyek számát és a jelentkezők pontjait is. A minimumponthatár elérése tehát csak annyit jelent, hogy azoknak a jelentkezőknek van esélyük bekerülni egy adott képzésre, akik ezt elérik. Akik nem, azoknak a jelentkezését az intézmény elutasítja.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.