Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
2022 végén példátlan esemény rázta meg a magyar köznevelést: 15 tanárt rúgtak ki az oktatás szabadságáért való kiállás miatt. Bár a hivatalos indok munkajogi volt, valójában politikai okok álltak a háttérben. A kirúgott tanárok közössége mára szoros baráti társasággá vált.
Palya Tamás matekot és kémiát tanított a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, és egy végzős osztály osztályfőnöke volt, amikor 2022. szeptember 30-án elbocsátották pályája 30. évében. A Szabad Vonalzó sorra szólaltatja meg a három éve kirúgott tanárokat - arra kíváncsiak, hogy mi történt velük azóta.
A kirúgott matek-kémiatanár így emlékszik a napra, amikor megtudta a hírt: "Lehívtak az igazgatóiba, ahol ott várt Marosi Beatrix, a tankerület vezetője és helyettese, Bank Júlia. Átadták a levelet, és felhívták a figyelmemet, hogy figyelmesen olvassam el. Szabadkoztak, hogy ők csak átadják a levelet és hogy Marosi nem tehetett mást, alá kellett írnia.”

A diákok reakciója minden várakozást felülmúlt: „Mikor kimentem, már a diákok ott zokogtak, mert megtudták, hogy mi történt az iskolában.”
Bár benne volt a pakliban a kirúgás lehetősége,
a tényleges helyzet mégis meglepte
. Csodálkozott, mert azt tartotta logikusnak, hogy matek vagy kémia tanárokat nem rúgnak ki.
A feldolgozásban egy gyásztanácsadó is segített
A tanárúr szerint először könnyűnek tűnt feldolgozni a történteket: „Először azt hittem, hogy nem lesz olyan nehéz. Jó volt a Kölcseyben tanítani, de annyira nem kötődtem hozzá érzelmileg, hogy megviseljen. Aztán kiderült, hogy sokkal nehezebb, mint gondoltam. Néha kifejezetten hiányzott az iskola, főleg akkor, amikor olyan események voltak, mint a szalagavató és az érettségi.”
A feldolgozásban egy régi kolléga is segített neki, aki gyásztanácsadóként is dolgozik.

Magántanárként szabadabbnak érzi magát
Öt nappal a kirúgás után már új munkahelye volt, januártól egyéni vállalkozó lett, egy év múlva pedig már teljesen magántanárként dolgozott.
„Nem tudok elszakadni a tanítástól, mert ehhez értek, ezt szeretem csinálni. Most magántanárként pedig sokkal szabadabb vagyok, mert kevesebb a munka, amit én osztok be, kicsi csoportjaim vannak a nagy létszámú osztályok helyett, miközben több a szabadidőm, és jobban keresek, mint egy állami iskolában tanító tanár" - mondta.
Ha visszamehetne az időben nem változtatna semmin, pont azt tenné, amit akkor. Hozzátette:
Azt viszont sajnálom, hogy akkor nem álltak bele többen, vagy nem állt fel az összes tanár, mert akkor már rég lehetett volna változás. Romániában meg tudták csinálni, mi nem voltunk rá képesek.
Ha nem lesz kormányváltás, akkor semmilyen változást nem tud elképzelni. Szerinte óriási munka lesz helyrehozni az oktatást. "Eleve kell egy oktatási minisztérium egy hozzáértő miniszterrel. Nem fogom irigyelni a munkáját. A tankerületeket is meg kellene szüntetni, de ez sem fog egyik napról a másikra sikerülni”
A közoktatásba nem menne vissza, amíg nincsen változás az oktatásügyben. Úgy fogalmaz: "miért cserélném fel a mostani munkámat nagy létszámú osztályokért és kis pénzért?”
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).