„Mikor kimentem, már a diákok ott zokogtak” – így emlékezik a kirúgására a kölcseys matektanár

2022 végén példátlan esemény rázta meg a magyar köznevelést: 15 tanárt rúgtak ki az oktatás szabadságáért való kiállás miatt. Bár a hivatalos indok munkajogi volt, valójában politikai okok álltak a háttérben. A kirúgott tanárok közössége mára szoros baráti társasággá vált.

Palya Tamás matekot és kémiát tanított a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban, és egy végzős osztály osztályfőnöke volt, amikor 2022. szeptember 30-án elbocsátották pályája 30. évében. A Szabad Vonalzó sorra szólaltatja meg a három éve kirúgott tanárokat - arra kíváncsiak, hogy mi történt velük azóta. 

A kirúgott matek-kémiatanár így emlékszik a napra, amikor megtudta a hírt: "Lehívtak az igazgatóiba, ahol ott várt Marosi Beatrix, a tankerület vezetője és helyettese, Bank Júlia. Átadták a levelet, és felhívták a figyelmemet, hogy figyelmesen olvassam el. Szabadkoztak, hogy ők csak átadják a levelet és hogy Marosi nem tehetett mást, alá kellett írnia.”
Kriza Márton

A diákok reakciója minden várakozást felülmúlt: „Mikor kimentem, már a diákok ott zokogtak, mert megtudták, hogy mi történt az iskolában.”

Bár benne volt a pakliban a kirúgás lehetősége, a tényleges helyzet mégis meglepte. Csodálkozott, mert azt tartotta logikusnak, hogy matek vagy kémia tanárokat nem rúgnak ki.

A feldolgozásban egy gyásztanácsadó is segített

A tanárúr szerint először könnyűnek tűnt feldolgozni a történteket: „Először azt hittem, hogy nem lesz olyan nehéz. Jó volt a Kölcseyben tanítani, de annyira nem kötődtem hozzá érzelmileg, hogy megviseljen. Aztán kiderült, hogy sokkal nehezebb, mint gondoltam. Néha kifejezetten hiányzott az iskola, főleg akkor, amikor olyan események voltak, mint a szalagavató és az érettségi.”

A feldolgozásban egy régi kolléga is segített neki, aki gyásztanácsadóként is dolgozik.

Cabrera Martin

Magántanárként szabadabbnak érzi magát

Öt nappal a kirúgás után már új munkahelye volt, januártól egyéni vállalkozó lett, egy év múlva pedig már teljesen magántanárként dolgozott.

„Nem tudok elszakadni a tanítástól, mert ehhez értek, ezt szeretem csinálni. Most magántanárként pedig sokkal szabadabb vagyok, mert kevesebb a munka, amit én osztok be, kicsi csoportjaim vannak a nagy létszámú osztályok helyett, miközben több a szabadidőm, és jobban keresek, mint egy állami iskolában tanító tanár" - mondta.

Ha visszamehetne az időben nem változtatna semmin, pont azt tenné, amit akkor. Hozzátette:

Azt viszont sajnálom, hogy akkor nem álltak bele többen, vagy nem állt fel az összes tanár, mert akkor már rég lehetett volna változás. Romániában meg tudták csinálni, mi nem voltunk rá képesek.

Ha nem lesz kormányváltás, akkor semmilyen változást nem tud elképzelni. Szerinte óriási munka lesz helyrehozni az oktatást. "Eleve kell egy oktatási minisztérium egy hozzáértő miniszterrel. Nem fogom irigyelni a munkáját. A tankerületeket is meg kellene szüntetni, de ez sem fog egyik napról a másikra sikerülni”

A közoktatásba nem menne vissza, amíg nincsen változás az oktatásügyben. Úgy fogalmaz: "miért cserélném fel a mostani munkámat nagy létszámú osztályokért és kis pénzért?”

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.