A Belügyminisztérium levele több magas százalékos adatot sorol fel, amelyek azt hivatottak alátámasztani, hogy a pedagógusok nagy többsége elégedett a rendszerrel. A Tanítanék Mozgalom szerint azonban érdemes a számok mögé nézni.
A Tanítanék Mozgalom közzétette a Belügyminisztériumtól kapott választ, amit tavaly november óta várnak, amikor is több száz pedagógus írásos beszámolóját összegző dokumentumot adtak át Lebanov Józsefnek, a BM Köznevelési Stratégiai Főosztályának vezetőjének. A dokumentumban a pedagógusok a teljesítményértékelési rendszerével (TÉR) kapcsolatos észrevételeiket és kritikáikat fogalmazták meg.
A Belügyminisztérium válaszlevelében hangsúlyozza, hogy a TÉR bevezetése előtt és közben is készültek kérdőíves felmérések, és ezek eredményeire alapozva alakították ki a rendszert.
A levél szerint: „Alapelvünk, hogy nem egy kiválasztott mintán dolgozunk, hanem valamennyi pedagógusnak, valamennyi igazgatónak és szülőnek kialakítjuk a véleményük, így mindenkinek van lehetősége a véleményezésre.”
A tárca azt írja, hogy 2023-ban végzett felmérésük alapján a válaszadók többsége szükségesnek tartotta, hogy a külső értékelések (például tanfelügyelet, minősítés) mellett belső teljesítményértékelési rendszer is működjön.
A minisztérium szerint:
az igazgatók 61,24 százaléka töltötte ki a kérdőívet,
a megkérdezettek 75 százaléka szerint szükség van teljesítményértékelési rendszerre,
a pedagógusok 90 százaléka támogatta, hogy az igazgató meghatározó szerepet vállaljon a teljesítményértékelésben és a motiválásban.
A levélben az is szerepel, hogy a rendszer segíti az önértékelést, valamint azt, hogy a pedagógus munkájával és attitűdjével kapcsolatban a szülők és a tanulók véleménye is megjelenjen.
A Tanítanék Mozgalom szerint azonban a minisztériumi kommunikáció félrevezető lehet. A válaszlevélből ugyanis az is kiderül: körülbelül 15 ezer pedagógus töltötte ki a kérdőívet. Ez a teljes pedagóguslétszám mintegy 10 százaléka.
A mozgalom szerint így a 75-90 százalékos arányok nem a teljes pedagógustársadalom véleményét tükrözik, hanem egy viszonylag alacsony részvételű kérdőív eredményeit.
Facebook-bejegyzésükben azt írják: a levélben szereplő „látványos százalékok” azt a benyomást kelthetik, mintha a pedagógusok túlnyomó többsége elégedett lenne a TÉR-rel, miközben a válaszadók aránya kifejezetten alacsony.
Szerintük az is torzítja az összképet, hogy az önkéntes kérdőívek esetében eleve kérdéses, kik töltik ki azokat: azok, akik elégedettek, vagy inkább azok, akik kritikusan viszonyulnak a rendszerhez – és vajon mennyire érzik biztonságosnak a véleménynyilvánítást.
A Tanítanék azt is kifogásolja, hogy miközben ők több mint száz pedagógus konkrét tapasztalatait és panaszait juttatták el a minisztériumhoz, a válaszlevélben ezt „rendszerkritikus, elégedetlenkedő személyek” üzeneteként említik.
A mozgalom szerint ezzel szemben a minisztérium saját, 10 százalékos részvétel mellett készült felmérését a „többség hangjaként” mutatja be.
Amikor a pedagógusok közel 30%-a sztrájkolt, az nem számított, most viszont a 10% már a „többség hangjaként” jelenik meg...ez így nem működik.
– írják.
A mozgalom bejegyzésében hangsúlyozza: nem állítják, hogy náluk lenne a „bölcsek köve”, de szerintük a TÉR-rel kapcsolatban rendszerszintű problémák merültek fel, és ezekre nem ad választ a magas százalékok ismételgetése.
A Tanítanék bejelentette: közérdekű adatigényléssel kikérik a kérdőívek teljes anyagát és részletes eredményeit. Arra hivatkoznak, hogy korábban az adatvédelmi hatóság és a bíróság is kimondta: az ilyen típusú kérdőívek és azok összesített adatai közérdekűek, így nyilvánosak.
Szándékosan nem kapták meg a béremeléshez szükséges pontszámot, vagy tankerületi utasításra utólag változtatták meg a teljesítményértékelésen elért eredményeiket. Ezekről számoltak be a pedagógusok, amiket a Tanítanék most egy üzenőfüzetbe szedett.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
