A Belügyminisztérium levele több magas százalékos adatot sorol fel, amelyek azt hivatottak alátámasztani, hogy a pedagógusok nagy többsége elégedett a rendszerrel. A Tanítanék Mozgalom szerint azonban érdemes a számok mögé nézni.
A Tanítanék Mozgalom közzétette a Belügyminisztériumtól kapott választ, amit tavaly november óta várnak, amikor is több száz pedagógus írásos beszámolóját összegző dokumentumot adtak át Lebanov Józsefnek, a BM Köznevelési Stratégiai Főosztályának vezetőjének. A dokumentumban a pedagógusok a teljesítményértékelési rendszerével (TÉR) kapcsolatos észrevételeiket és kritikáikat fogalmazták meg.
A Belügyminisztérium válaszlevelében hangsúlyozza, hogy a TÉR bevezetése előtt és közben is készültek kérdőíves felmérések, és ezek eredményeire alapozva alakították ki a rendszert.
A levél szerint: „Alapelvünk, hogy nem egy kiválasztott mintán dolgozunk, hanem valamennyi pedagógusnak, valamennyi igazgatónak és szülőnek kialakítjuk a véleményük, így mindenkinek van lehetősége a véleményezésre.”
A tárca azt írja, hogy 2023-ban végzett felmérésük alapján a válaszadók többsége szükségesnek tartotta, hogy a külső értékelések (például tanfelügyelet, minősítés) mellett belső teljesítményértékelési rendszer is működjön.
A minisztérium szerint:
az igazgatók 61,24 százaléka töltötte ki a kérdőívet,
a megkérdezettek 75 százaléka szerint szükség van teljesítményértékelési rendszerre,
a pedagógusok 90 százaléka támogatta, hogy az igazgató meghatározó szerepet vállaljon a teljesítményértékelésben és a motiválásban.
A levélben az is szerepel, hogy a rendszer segíti az önértékelést, valamint azt, hogy a pedagógus munkájával és attitűdjével kapcsolatban a szülők és a tanulók véleménye is megjelenjen.
A Tanítanék Mozgalom szerint azonban a minisztériumi kommunikáció félrevezető lehet. A válaszlevélből ugyanis az is kiderül: körülbelül 15 ezer pedagógus töltötte ki a kérdőívet. Ez a teljes pedagóguslétszám mintegy 10 százaléka.
A mozgalom szerint így a 75-90 százalékos arányok nem a teljes pedagógustársadalom véleményét tükrözik, hanem egy viszonylag alacsony részvételű kérdőív eredményeit.
Facebook-bejegyzésükben azt írják: a levélben szereplő „látványos százalékok” azt a benyomást kelthetik, mintha a pedagógusok túlnyomó többsége elégedett lenne a TÉR-rel, miközben a válaszadók aránya kifejezetten alacsony.
Szerintük az is torzítja az összképet, hogy az önkéntes kérdőívek esetében eleve kérdéses, kik töltik ki azokat: azok, akik elégedettek, vagy inkább azok, akik kritikusan viszonyulnak a rendszerhez – és vajon mennyire érzik biztonságosnak a véleménynyilvánítást.
A Tanítanék azt is kifogásolja, hogy miközben ők több mint száz pedagógus konkrét tapasztalatait és panaszait juttatták el a minisztériumhoz, a válaszlevélben ezt „rendszerkritikus, elégedetlenkedő személyek” üzeneteként említik.
A mozgalom szerint ezzel szemben a minisztérium saját, 10 százalékos részvétel mellett készült felmérését a „többség hangjaként” mutatja be.
Amikor a pedagógusok közel 30%-a sztrájkolt, az nem számított, most viszont a 10% már a „többség hangjaként” jelenik meg...ez így nem működik.
– írják.
A mozgalom bejegyzésében hangsúlyozza: nem állítják, hogy náluk lenne a „bölcsek köve”, de szerintük a TÉR-rel kapcsolatban rendszerszintű problémák merültek fel, és ezekre nem ad választ a magas százalékok ismételgetése.
A Tanítanék bejelentette: közérdekű adatigényléssel kikérik a kérdőívek teljes anyagát és részletes eredményeit. Arra hivatkoznak, hogy korábban az adatvédelmi hatóság és a bíróság is kimondta: az ilyen típusú kérdőívek és azok összesített adatai közérdekűek, így nyilvánosak.
Szándékosan nem kapták meg a béremeléshez szükséges pontszámot, vagy tankerületi utasításra utólag változtatták meg a teljesítményértékelésen elért eredményeiket. Ezekről számoltak be a pedagógusok, amiket a Tanítanék most egy üzenőfüzetbe szedett.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
