Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A mesterséges intelligencia alapjaiban alakíthatja át a gazdaságot, a munka világát, sőt még a választásokra és a nemzetközi biztonságra is hatással lehet – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a mesterséges intelligenciáról szóló első kormányzati szintű globális tanácskozás megnyitóján Genfben.
Mint fogalmazott, a technológia fejlődése olyan gyors, hogy „még a saját fejlesztői sem tudnak lépést tartani vele”, ezért elengedhetetlen, hogy globálisan összehangolt szabályozás szülessen.
Guterres szerint a mesterséges intelligencia számos területen jelenthet előrelépést: javíthatja az egészségügyi ellátást, felgyorsíthatja a fejlődést, és könnyebbé teheti az oktatáshoz való hozzáférést is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az innováció önmagában nem elegendő.
„Az innovációhoz elengedhetetlenek a védőkorlátok. Ha a mesterséges intelligencia ilyen hatalmas erejű lesz, akkor irányítani kell” – mondta.
A főtitkár szerint nem az a kérdés, hogy az emberiség féljen-e a mesterséges intelligenciától vagy vakon kövesse azt, hanem az, hogy sikerül-e átgondolt, nemzetközi irányítási rendszert kialakítani.
A gyerekek biztonságát külön kiemelte, szerinte meg kell akadályozni, hogy mesterséges intelligenciával szexuális jellegű képeket lehessen készíteni gyerekekről, és azt is biztosítani kell, hogy ha egy bajba jutott gyerek segítséget kér egy AI-rendszertől, akkor az valódi emberi segítséghez irányítsa. Arra is figyelmeztetett, hogy a gyerekeket különösen könnyű megtéveszteni az emberként vagy barátként viselkedő mesterséges intelligenciák segítségével. Úgy fogalmazott:
A gyerekeket könnyen megtévesztik a magukat barátként beállító gépek. Nem szabad hagyni, hogy a gyerekek egy szabályozatlanul működő mesterséges intelligencia kísérleti nyulai legyenek.
A kétnapos genfi tanácskozás célja nem egy kötelező érvényű nemzetközi megállapodás elfogadása. A résztvevő országok és szakértők arról egyeztetnek, milyen szabályokra lenne szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia kockázatait csökkentsék, miközben a technológiában rejlő lehetőségeket – például az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésében – is ki lehessen használni.
A konferencián napirendre kerül annak a 40 tagú független tudományos testületnek a jelentése is, amely elsőként készített átfogó nemzetközi elemzést a mesterséges intelligencia globális hatásairól.
A mesterséges intelligencia iskolai használatának korlátozására már vannak konkrét nemzeti példák is. Norvégiában a következő tanévtől az 1-7. évfolyamos diákok egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligencián alapuló eszközöket az iskolai feladataik elkészítéséhez. A 14-16 évesek csak tanári felügyelet mellett alkalmazhatnak AI-t, míg a középiskolásoknak már tudatos és felelős használatát tanítják.
A norvég kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket – az olvasást, az írást és a számolást –, és csak ezután találkozzanak a mesterséges intelligenciával. Az intézkedés része annak a szélesebb oktatáspolitikai fordulatnak, amely a tankönyvek és a kézírás szerepének megerősítését is célozza, miután a túlzott digitalizációt több szempontból is károsnak ítélték.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Hétfői rendkívüli ülésén az Országgyűlés 139 igen szavazattal döntött a volt kulturális és innovációs miniszter mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
