Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A mesterséges intelligencia alapjaiban alakíthatja át a gazdaságot, a munka világát, sőt még a választásokra és a nemzetközi biztonságra is hatással lehet – figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár a mesterséges intelligenciáról szóló első kormányzati szintű globális tanácskozás megnyitóján Genfben.
Mint fogalmazott, a technológia fejlődése olyan gyors, hogy „még a saját fejlesztői sem tudnak lépést tartani vele”, ezért elengedhetetlen, hogy globálisan összehangolt szabályozás szülessen.
Guterres szerint a mesterséges intelligencia számos területen jelenthet előrelépést: javíthatja az egészségügyi ellátást, felgyorsíthatja a fejlődést, és könnyebbé teheti az oktatáshoz való hozzáférést is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az innováció önmagában nem elegendő.
„Az innovációhoz elengedhetetlenek a védőkorlátok. Ha a mesterséges intelligencia ilyen hatalmas erejű lesz, akkor irányítani kell” – mondta.
A főtitkár szerint nem az a kérdés, hogy az emberiség féljen-e a mesterséges intelligenciától vagy vakon kövesse azt, hanem az, hogy sikerül-e átgondolt, nemzetközi irányítási rendszert kialakítani.
A gyerekek biztonságát külön kiemelte, szerinte meg kell akadályozni, hogy mesterséges intelligenciával szexuális jellegű képeket lehessen készíteni gyerekekről, és azt is biztosítani kell, hogy ha egy bajba jutott gyerek segítséget kér egy AI-rendszertől, akkor az valódi emberi segítséghez irányítsa. Arra is figyelmeztetett, hogy a gyerekeket különösen könnyű megtéveszteni az emberként vagy barátként viselkedő mesterséges intelligenciák segítségével. Úgy fogalmazott:
A gyerekeket könnyen megtévesztik a magukat barátként beállító gépek. Nem szabad hagyni, hogy a gyerekek egy szabályozatlanul működő mesterséges intelligencia kísérleti nyulai legyenek.
A kétnapos genfi tanácskozás célja nem egy kötelező érvényű nemzetközi megállapodás elfogadása. A résztvevő országok és szakértők arról egyeztetnek, milyen szabályokra lenne szükség ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia kockázatait csökkentsék, miközben a technológiában rejlő lehetőségeket – például az oktatás vagy az egészségügy fejlesztésében – is ki lehessen használni.
A konferencián napirendre kerül annak a 40 tagú független tudományos testületnek a jelentése is, amely elsőként készített átfogó nemzetközi elemzést a mesterséges intelligencia globális hatásairól.
A mesterséges intelligencia iskolai használatának korlátozására már vannak konkrét nemzeti példák is. Norvégiában a következő tanévtől az 1-7. évfolyamos diákok egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligencián alapuló eszközöket az iskolai feladataik elkészítéséhez. A 14-16 évesek csak tanári felügyelet mellett alkalmazhatnak AI-t, míg a középiskolásoknak már tudatos és felelős használatát tanítják.
A norvég kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket – az olvasást, az írást és a számolást –, és csak ezután találkozzanak a mesterséges intelligenciával. Az intézkedés része annak a szélesebb oktatáspolitikai fordulatnak, amely a tankönyvek és a kézírás szerepének megerősítését is célozza, miután a túlzott digitalizációt több szempontból is károsnak ítélték.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
