A Qubit számolt be arról, hogy a fiú története azért is különleges, mert a kutatását szinte teljesen egyedül végezte. Nem volt mentora, az iskolától sem kért segítséget, sőt még a családja sem tudta, min dolgozik.
Édesapja csak azt látta, hogy fia "egyfolytában a gép előtt ül", de arról nem tudott, hogy közben tudományos tanulmányokat ír és nemzetközi konferenciákra pályázik. Az áttörést egy májusi e-mail hozta, amelyben értesítették: egyik munkáját elfogadták szóbeli előadásra és poszterbemutatóra is.
Gáspár érdeklődése a mesterséges intelligencia iránt 13 éves korában kezdődött, de nem a ChatGPT vagy más népszerű chatbotok révén.
A Qubitnek azt mondta, inkább tudományos publikációkat kezdett olvasni az arXiv preprint-szerveren, ahol az elméleti mesterséges intelligencia matematikai alapjaival ismerkedett meg. Saját tanulmányait 14 évesen kezdte írni, amelyekre naponta 4-5 órát fordított, nagyjából másfél éven keresztül. Segítségként legfeljebb egy nyelvi modellt használt arra, hogy hasonló kutatásokat keressen vagy egy-egy mondatot pontosabban fogalmazzon meg.
Az AI biztonságára keres matematikai megoldást
Tanulmánya a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik legfontosabb kérdésére keresi a választ: hogyan lehet biztosítani, hogy egy önmagát folyamatosan fejlesztő AI-rendszer hosszú távon is biztonságosan működjön.
Gáspár szerint a jelenlegi gyakorlatban a nagy technológiai cégek – például az OpenAI vagy a Google – kívülről próbálnak szabályokat és korlátokat ráerőltetni a mesterséges intelligenciára. Ahogy ő fogalmazott:
Ezt úgy lehet elképzelni, mintha egy dobozba zárnánk. Na de mi van, hogyha a modell nő? Mindig okosabb lesz, és ki tud törni a dobozból. Ez hosszú távon nem fenntartható.
Saját kutatásában ezzel szemben azt vizsgálja, hogyan lehetne úgy felépíteni egy AI-rendszert, hogy a biztonság ne külső korlátozásokból, hanem magából a rendszer működéséből következzen. Matematikai modellek segítségével arra keres választ, hogy bizonyos feltételek mellett egy önmagát fejlesztő mesterséges intelligencia természetes módon is eljuthat-e egy stabil, kiszámítható állapotba.
A konferencia szakmai bírálói ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az elmélet jelenleg idealizált, matematikailag tökéletes rendszerekre épül, ezért még nem alkalmazható közvetlenül a ma használt mesterséges intelligencia-modellekre. Gáspár elfogadta ezeket a kritikákat, és a végleges változatban több ponton módosította tanulmányát.
„Igaza volt, néha egy picikét túl filozofikusan és túlzóan írtam ahhoz képest, hogy mit értem el magában a tanulmányban” – mondta a Qubitnek.
A világ legismertebb AI-kutatói előtt adhat elő
A július végén megrendezett AGI konferencián olyan ismert kutatók is előadnak majd, mint Ben Goertzel, Karl Friston, Alison Gopnik vagy a Google DeepMind vezető kutatói. Ugyanezen a konferencián mutathatja be saját kutatását a Gáspár is, aki ősszel már a kecskeméti Piarista Gimnázium matematika tagozatán kezdi a tanévet. Hosszabb távon külföldön képzeli el tanulmányait, elsősorban az Oxfordi Egyetemen.
A mesterséges intelligencia jelenlegi fejlődési irányáról is határozott véleménye van.
Amit most csinálnak a nagy cégek, az tényleg csak a skálázás: folyamatosan növeljük a paramétereket, a számítási kapacitást, az adatmennyiséget. Szerintem ez nem jó irány.
A konferenciától ugyanakkor nem ösztöndíjakat vagy állásajánlatokat vár. "Nekem már az is elég, hogyha jól elő bírom adni a beszédemet. Ez a legfontosabb" – fogalmazott.
Nyitóképünk forrása: Kecskemét Televízió
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
