A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök bejelentése szerint az augusztus végén kezdődő tanévtől az első és a hetedik évfolyam közötti diákok egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligenciát az iskolai feladataik elkészítéséhez, számolt be róla a Reuters.
A döntést azzal indokolta, hogy az AI túl korai használata hátráltathatja a gyerekek fejlődését:
A legfontosabb dolog az iskolában, hogy a gyerekek megtanuljanak írni, olvasni és számolni. A mesterséges intelligencia használata azzal a veszéllyel jár, hogy a gyerekek kihagynak bizonyos fontos lépéseket a fejlődésükben
A korlátozás nem minden korosztályra vonatkozik ugyanúgy.
A norvég oktatás hosszú ideje a digitalizáció egyik európai mintájának számított. Az iskolákban már az 1990-es évektől használtak számítógépeket, később pedig a tabletek is általánossá váltak a tantermekben.
A kormány szerint azonban ennek voltak negatív következményei is. A diákok egyre ritkábban használtak tankönyveket, és kevesebbet írtak kézzel. Ezért a most bejelentett intézkedéscsomag részeként több pénzt fordítanak arra is, hogy ismét több nyomtatott könyv kerüljön az osztálytermekbe.
Sőt, a norvég kormány az elmúlt években több olyan intézkedést is bevezetett, amely a gyerekek digitális eszközhasználatát korlátozza. 2024-ben betiltották az okostelefonok használatát az iskolákban, a kormány pedig azt is tervezi, hogy a 16 év alattiak számára korlátozza a közösségi média használatát.
Az óvodában a gyerekek az ENSZ-ről, a másságról és a saját jogaikról tanulnak, ha túl messze laknak, rosszak az utak vagy fogyatékossággal élnek, akkor az önkormányzat által fizetett taxi viszi őket iskolába. Tikos Péter másodszorra költözött ki családjával Norvégia fővárosába, Oslóba, mert a magyar rendszerben nem találták a helyüket.
35 perces tanóra, kevesebb házi feladat és a diákok szöveges értékelése - csak néhány olyan intézkedés, melyet bevezethetnek alsóban az iskolák a szeptember elsején kezdődő 2026/2027-es tanévben. Totyik Tamás, Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az oktatási minisztérium új intézkedéscsomagja több olyan gyakorlatot legalizál, amelyet a tanárok eddig is alkalmaztak. Ugyanakkor többek között a diákok szöveges értékelése, a csengetési rend átalakítása nem lesz egyszerű feladat.
Összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt napok legkedvesebb és leghangulatosabb tanévkezdő videói közül.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.
Fontos kérdésre válaszolunk.
