A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök bejelentése szerint az augusztus végén kezdődő tanévtől az első és a hetedik évfolyam közötti diákok egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligenciát az iskolai feladataik elkészítéséhez, számolt be róla a Reuters.
A döntést azzal indokolta, hogy az AI túl korai használata hátráltathatja a gyerekek fejlődését:
A legfontosabb dolog az iskolában, hogy a gyerekek megtanuljanak írni, olvasni és számolni. A mesterséges intelligencia használata azzal a veszéllyel jár, hogy a gyerekek kihagynak bizonyos fontos lépéseket a fejlődésükben
A korlátozás nem minden korosztályra vonatkozik ugyanúgy.
A norvég oktatás hosszú ideje a digitalizáció egyik európai mintájának számított. Az iskolákban már az 1990-es évektől használtak számítógépeket, később pedig a tabletek is általánossá váltak a tantermekben.
A kormány szerint azonban ennek voltak negatív következményei is. A diákok egyre ritkábban használtak tankönyveket, és kevesebbet írtak kézzel. Ezért a most bejelentett intézkedéscsomag részeként több pénzt fordítanak arra is, hogy ismét több nyomtatott könyv kerüljön az osztálytermekbe.
Sőt, a norvég kormány az elmúlt években több olyan intézkedést is bevezetett, amely a gyerekek digitális eszközhasználatát korlátozza. 2024-ben betiltották az okostelefonok használatát az iskolákban, a kormány pedig azt is tervezi, hogy a 16 év alattiak számára korlátozza a közösségi média használatát.
Az óvodában a gyerekek az ENSZ-ről, a másságról és a saját jogaikról tanulnak, ha túl messze laknak, rosszak az utak vagy fogyatékossággal élnek, akkor az önkormányzat által fizetett taxi viszi őket iskolába. Tikos Péter másodszorra költözött ki családjával Norvégia fővárosába, Oslóba, mert a magyar rendszerben nem találták a helyüket.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
