A következő tanévtől szinte teljesen betiltják a mesterséges intelligencián alapuló eszközök használatát a norvég általános iskolákban. A kormány szerint a cél az, hogy a gyerekek előbb elsajátítsák az alapvető készségeket, és csak később találkozzanak az AI-val.
Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök bejelentése szerint az augusztus végén kezdődő tanévtől az első és a hetedik évfolyam közötti diákok egyáltalán nem használhatnak mesterséges intelligenciát az iskolai feladataik elkészítéséhez, számolt be róla a Reuters.
A döntést azzal indokolta, hogy az AI túl korai használata hátráltathatja a gyerekek fejlődését:
A legfontosabb dolog az iskolában, hogy a gyerekek megtanuljanak írni, olvasni és számolni. A mesterséges intelligencia használata azzal a veszéllyel jár, hogy a gyerekek kihagynak bizonyos fontos lépéseket a fejlődésükben
A korlátozás nem minden korosztályra vonatkozik ugyanúgy.
A norvég oktatás hosszú ideje a digitalizáció egyik európai mintájának számított. Az iskolákban már az 1990-es évektől használtak számítógépeket, később pedig a tabletek is általánossá váltak a tantermekben.
A kormány szerint azonban ennek voltak negatív következményei is. A diákok egyre ritkábban használtak tankönyveket, és kevesebbet írtak kézzel. Ezért a most bejelentett intézkedéscsomag részeként több pénzt fordítanak arra is, hogy ismét több nyomtatott könyv kerüljön az osztálytermekbe.
Sőt, a norvég kormány az elmúlt években több olyan intézkedést is bevezetett, amely a gyerekek digitális eszközhasználatát korlátozza. 2024-ben betiltották az okostelefonok használatát az iskolákban, a kormány pedig azt is tervezi, hogy a 16 év alattiak számára korlátozza a közösségi média használatát.
Az óvodában a gyerekek az ENSZ-ről, a másságról és a saját jogaikról tanulnak, ha túl messze laknak, rosszak az utak vagy fogyatékossággal élnek, akkor az önkormányzat által fizetett taxi viszi őket iskolába. Tikos Péter másodszorra költözött ki családjával Norvégia fővárosába, Oslóba, mert a magyar rendszerben nem találták a helyüket.
Egy-egy strandbelépő ára könnyen több ezer forint is lehet. Szerencsére Budapesten és a főváros környékén több olyan helyet is találni, ahol teljesen ingyen lehet fürdeni, vagy a diákok kedvezményes jeggyel csobbanhatnak.
Egy brit kutatás szerint a ma húszas éveik elején járó fiatalok fizetése érezhetően magasabb, mint amennyit a millenniálok tagjai kerestek ugyanennyi idősen.
A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Kérdőívet küldött a pedagógusoknak a KRÉTA rendszerben az Oktatási Államtitkárság a Nemzeti Pedagógus Kar jövőjéről. A PDSZ szerint azonban a kezdeményezés több sebből vérzik. A szakszervezet látszatkonzultációnak tartja a felmérést, amely szerintük nem alkalmas a pedagógusok véleményének hiteles felmérésére.
