Egyre kevesebben vesznek tollat a kezükbe, és ezzel nemcsak egy régi készség kopik ki az életünkből, hanem olyan kognitív és érzékszervi folyamatok is, amelyeknek évszázadokig kulcsszerepük volt a tanulásban és az önkifejezésben.
A szakértők szerint a kézírás eltűnése nem csupán technológiai váltás: egy egész emberi tapasztalat válik köddé – derül ki a Guardian cikkéből.
A kézírás mindig is az egyéniség egyik legszemélyesebb lenyomata volt. Archívumokban kutatva a kézzel írt sorok megmutatják, mikor remegett meg a szerző keze, mikor lett apróbb a betű, mennyire volt fegyelmezett vagy szétszórt a gondolatmenet. Bernard Maisner kalligráfus szavaival: a kézírás „a humanitást, a válaszkészséget és a variációt” fejezi ki – ellentétben az ismétlődő, géppel előállított jelekkel.
Ma már odáig jutottunk, hogy még az aláírás sem feltétlenül emberi kéz munkája: az amerikai államigazgatásban rutinszerűen használnak autopen gépeket, amelyek tökéletesen lemásolják a politikusok szignóját, és hasonló megoldással éltek például Bob Dylan dedikált könyveinél is. Amikor kiderül, hogy a drága pénzért megvett „kézzel írt” aláírás valójában egy robotkar terméke, az rendszerint hatalmas felháborodást vált ki – nem véletlenül, hiszen az emberek éppen azt az egyedi, személyes gesztust érzik elveszni, amelyet egy valódi kézírás jelentene.
Az amerikai és európai oktatáspolitika évek óta háttérbe szorítja a kézírást. Az amerikai Common Core nem írja elő a kurzív írás tanítását, Finnország és Svájc pedig szintén csökkentette a szerepét az iskolákban. A cikk egy középiskolást idéz, aki szerint „hallható döbbenet futott végig a teremben”, amikor a diákok megtudták, hogy a felvételi vizsgán egy mondatot kurzívval kell leírniuk.
Ennek eredménye, hogy a gyerekek jelentős része már nem tud folyóírással írni – vagy olvasni. A jelenség nemcsak az angolszász világra jellemző: Kínában külön szó született arra, amikor valaki tollat ragad, de nem emlékszik a karakterek formájára.
A kézírás elvesztésével a gondolkodás is változik
A kutatások egyértelműen jelzik: a kézzel írás lassabb, tudatosabb folyamat, amely mélyebb tanulást eredményez. Pam Mueller és Daniel Oppenheimer vizsgálatai szerint azok a diákok, akik laptopon jegyzetelnek, rosszabbul teljesítenek a fogalmi kérdésekben, mert gépelés közben hajlamosak szó szerint leírni az elhangzottakat, ahelyett hogy feldolgoznák és saját szavaikkal összefoglalnák.
A kézírás ezzel szemben arra kényszerít, hogy válogassunk és priorizáljunk – ez az aktív feldolgozás fejleszti a memóriát és a megértést.
Gyerekkori álma volt, 104 évesen megtanult írni és olvasni
A kézírás nem egyik napról a másikra tűnik el. Észrevétlenül kopik ki a hétköznapokból: kevesebbet írunk, ritkábban használunk papírt, észre sem vesszük, hogy egyre ügyetlenebbek vagyunk. A folyamatot gyakran haladásként értelmezzük, pedig egy több ezer éves emberi tapasztalat halványul el. A kézírás eltűnése azért különösen jelentős, mert egyben a testtel való kapcsolatunk gyengülése is, hiszen egy fizikai tevékenységről van szó, a kezek, ujjak és karok finom együttműködéséről. A kézművesség iránti vágy megmaradt – csak képernyőn éljük kiMiközben egyre kevesebbet írunk kézzel, a kézzel készült dolgok iránti vágy erősödik. Legyen szó kézműves bakancsokról, 100 éves szerszámokkal dolgozó mesterekről vagy az Etsy kínálatáról – a fizikai tárgyak értékét épp az adja, hogy látjuk bennük az emberi kéz munkáját.
A modern ember azonban gyakran csak „helyettesítő élményekben” részesül: tökéletesen elkészített ételeket görget a képernyőn, DIY-videókat néz, vagy virtuális makerek munkáját csodálja – miközben saját keze alig csinál bármit.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
