Az 1960-as évek radikális iskolai kísérlete, amely új ábécét hozott létre

Évtizedekkel ezelőtt a brit iskolások egy generációja akaratlanul is részt vett egy olyan kezdeményezésben, amely az olvasási készségek fejlesztését célozta – maradandó következményekkel.

Az Initial Teaching Alphabet (ITA), vagyis a Kezdő Tanító Ábécé egy radikális és kevéssé ismert oktatási kísérlet volt, amelyet az 1960-as években próbáltak ki Nagy-Britanniában. A cél az volt, hogy a helyesírás fonetikusabbá tételével gyorsabban megtanuljanak olvasni a gyerekek. Az ITA gyakorlatilag egyik napról a másikra írta át az írástudás szabályait több tízezer gyerek számára – majd minden magyarázat nélkül eltűnt – írja a The Guardian.

Az angol nyelvet körülbelül 44 fonéma (egyedi beszédhang) alkotja, és ezek mindegyikét számos módon lehet leírni. Csak a hosszú „i” hangnak (mint az „eye” szóban) több mint 20 lehetséges írásmódja van. Pontosan ezt az ellentmondásosságot azonosította az ifjabb Sir James Pitman konzervatív képviselő (Sir Isaac Pitman unokája – a gyorsírás feltalálójáé), mint az egyik legnagyobb akadályt az olvasni tanuló gyerekek számára. A megoldási javaslata pedig radikális volt: teljesen újragondolni az ábécét.

A Kezdő Tanító Ábécé 44 betűje
The Unicode Standard

1966-ra az Egyesült Királyság 158 oktatási hatósága közül 140 legalább egy iskolájában alkalmazta az ITA-t. Az új ábécé nem volt végleges helyettesítője a hagyományosnak, a cél csak az volt, hogy a gyerekek gyorsan megtanuljanak olvasni, majd „zökkenőmentesen” térjenek át a szabványos ábécére 7-8 éves korukra. Ám ez az átmenet sokszor nem történt meg ilyen zökkenőmentesen. Sok gyerek a két rendszer között rekedt.

Egy Kezdő Tanító Ábécével írt szöveg
The Guardian

Prof. Dominic Wyse, a University College London korai oktatás szakértője szerint: „Az ITA ma már olyan kísérletként van számontartva, amely egyszerűen nem működött. A gond a szabványos ábécére való áttéréssel volt. A gyerekeknek szinte újra kellett tanulniuk az angol nyelv valódi működését. Nem lep meg, hogy megbukott. Bármilyen tanítási módszer, amely nem a megtanulandó valóságon alapul, időpocsékolás.”

Azok a ma már felnőtt emberek, akik ebben a rendszerben tanultak meg írni és olvasni, máig komoly problémákkal küzdenek.

Sarah Kitt szintén az ITA-t tanulta plymouth-i általános iskolájában az 1960-as évek végén. Nála az ITA hatása messze túlmutat a gyerekkori éveken. „Érzem, ha egy szó helytelenül van írva, de nem mindig tudom helyesen leírni. Néha teljesen lefagy az agyam.”- nyilatkozta.

Olvassunk úgy, mint a tanáraink – ilyen könyvekkel készülnek a pedagógusok a szabadságaikra

Vannak azonban olyan szakértők is, akik szerint nem volt akkora kudarc a kísérlet. Toni Brocklehurst, aki az 1970-es évek elején négy éven át tanította az ITA-t Lancashire-ben, ma is úgy véli, hogy ez sok tanítványának – különösen a hátrányos helyzetű családokból származóknak – előnyt jelentett. „Ezek olyan gyerekek voltak, akiknek otthon egyáltalán nem voltak könyveik” – meséli. „Miután megtanulták ezeket a karaktereket, bármit képesek voltak megfejteni ebben az ábécében. Ez hatalmas önbizalmat adott nekik.”

Ugyanakkor hozzáteszi: „Nem hiszem, hogy minden gyereknél működne. Nem működne azoknál a középosztálybeli gyerekeknél, akiket otthon már korán bevezetnek az olvasásba, mert számukra ez csak zavart okozna.”

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.