49 éves korában elpusztult Ai, a világ legokosabb csimpánza, aki több mint 1000 kínai írásjegyet ismert
A kivételes képességekkel rendelkező állat hosszú évtizedeken át segítette a csimpánzok elméjének megértését a kutatóknak, ami hozzájárult az emberi elme evolúciójának vizsgálatához is.
Ai – akinek a neve japánul szeretetet jelent – olyan kutatásokban vett részt, amelyek a percepció, a tanulás és a memória területén mélyítették ismereteinket a főemlősök intelligenciájáról.
A Kiotói Egyetem közlése szerint a nőstény pénteken pusztult el szervi elégtelenség és öregségi betegségek következtében – írja a Japan Times.
Ai több mint ezer kínai írásjegyet ismert, és az angol ábécét is elsajátította, de emellett felismerte nullától kilencig az arab számokat és tizenegy színt. Egy kísérletben például mutattak neki egy almát, mire a csimpánz kiválasztott egy téglalapot, egy kört és egy pontot a számítógép képernyőjén, hogy „virtuális almát” rajzoljon.
Kiváló képességei miatt számos tudományos cikk és médiaprogram foglalkozott vele, a médiában pedig a „Zseni” becenevet kapta.
A nyugat-afrikai csimpánz 1977-ben érkezett az egyetemre, majd 2000-ben hím utódot hozott világra, Ayumut, akinek a képességei szintén felkeltették a tudósok figyelmét, és kettejükön tanulmányozták a szülő-gyerek közötti tudásátadást.
Az Ai-val készült kutatások segítettek létrehozni egy kísérleti keretrendszert a csimpánzok elméjének megértéséhez, amely hasznos alapot nyújtott az emberi elme evolúciójának vizsgálatához.
Az egyetem a közleményében kiemelte, hogy „Ai rendkívül kíváncsi volt, és aktívan részt vett ezekben a tanulmányokban, amelyek először tárták fel a csimpánzok elméjének különböző aspektusait”.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
