49 éves korában elpusztult Ai, a világ legokosabb csimpánza, aki több mint 1000 kínai írásjegyet ismert
A kivételes képességekkel rendelkező állat hosszú évtizedeken át segítette a csimpánzok elméjének megértését a kutatóknak, ami hozzájárult az emberi elme evolúciójának vizsgálatához is.
Ai – akinek a neve japánul szeretetet jelent – olyan kutatásokban vett részt, amelyek a percepció, a tanulás és a memória területén mélyítették ismereteinket a főemlősök intelligenciájáról.
A Kiotói Egyetem közlése szerint a nőstény pénteken pusztult el szervi elégtelenség és öregségi betegségek következtében – írja a Japan Times.
Ai több mint ezer kínai írásjegyet ismert, és az angol ábécét is elsajátította, de emellett felismerte nullától kilencig az arab számokat és tizenegy színt. Egy kísérletben például mutattak neki egy almát, mire a csimpánz kiválasztott egy téglalapot, egy kört és egy pontot a számítógép képernyőjén, hogy „virtuális almát” rajzoljon.
Kiváló képességei miatt számos tudományos cikk és médiaprogram foglalkozott vele, a médiában pedig a „Zseni” becenevet kapta.
A nyugat-afrikai csimpánz 1977-ben érkezett az egyetemre, majd 2000-ben hím utódot hozott világra, Ayumut, akinek a képességei szintén felkeltették a tudósok figyelmét, és kettejükön tanulmányozták a szülő-gyerek közötti tudásátadást.
Az Ai-val készült kutatások segítettek létrehozni egy kísérleti keretrendszert a csimpánzok elméjének megértéséhez, amely hasznos alapot nyújtott az emberi elme evolúciójának vizsgálatához.
Az egyetem a közleményében kiemelte, hogy „Ai rendkívül kíváncsi volt, és aktívan részt vett ezekben a tanulmányokban, amelyek először tárták fel a csimpánzok elméjének különböző aspektusait”.
Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.
Kevesebb kötelező tananyag, több tanári szabadság és akár populáris irodalom is kellene a magyarórákra Szilágyi Zsófia szerint. Az irodalomtörténész szerint tévedés a Légy jó mindhaláligot ifjúsági regényként kezelni, a lexikális tudást mérő érettségi tesztek nem nevelnek olvasókat, miközben a sorozatok egyre inkább kiszorítják a könyveket a fiatalok életéből.
Már lehet regisztrálni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 13 városba szervezett szakmai fórumaira, amelyek célja, hogy közvetlenül gyűjtse össze a szakképzésben dolgozók tapasztalatait, problémáit és javaslatait.
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
