49 éves korában elpusztult Ai, a világ legokosabb csimpánza, aki több mint 1000 kínai írásjegyet ismert
A kivételes képességekkel rendelkező állat hosszú évtizedeken át segítette a csimpánzok elméjének megértését a kutatóknak, ami hozzájárult az emberi elme evolúciójának vizsgálatához is.
Ai – akinek a neve japánul szeretetet jelent – olyan kutatásokban vett részt, amelyek a percepció, a tanulás és a memória területén mélyítették ismereteinket a főemlősök intelligenciájáról.
A Kiotói Egyetem közlése szerint a nőstény pénteken pusztult el szervi elégtelenség és öregségi betegségek következtében – írja a Japan Times.
Ai több mint ezer kínai írásjegyet ismert, és az angol ábécét is elsajátította, de emellett felismerte nullától kilencig az arab számokat és tizenegy színt. Egy kísérletben például mutattak neki egy almát, mire a csimpánz kiválasztott egy téglalapot, egy kört és egy pontot a számítógép képernyőjén, hogy „virtuális almát” rajzoljon.
Kiváló képességei miatt számos tudományos cikk és médiaprogram foglalkozott vele, a médiában pedig a „Zseni” becenevet kapta.
A nyugat-afrikai csimpánz 1977-ben érkezett az egyetemre, majd 2000-ben hím utódot hozott világra, Ayumut, akinek a képességei szintén felkeltették a tudósok figyelmét, és kettejükön tanulmányozták a szülő-gyerek közötti tudásátadást.
Az Ai-val készült kutatások segítettek létrehozni egy kísérleti keretrendszert a csimpánzok elméjének megértéséhez, amely hasznos alapot nyújtott az emberi elme evolúciójának vizsgálatához.
Az egyetem a közleményében kiemelte, hogy „Ai rendkívül kíváncsi volt, és aktívan részt vett ezekben a tanulmányokban, amelyek először tárták fel a csimpánzok elméjének különböző aspektusait”.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Több iskola is arról számolt be, hogy megérkeztek a tankönyvek, zajlik azok átvétele és rendszerezése, hogy a szeptemberi becsengetésre minden készen álljon.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
