Egy új, a meglévő szakirodalmat elemző tanulmány alapján az alkoholfogyasztás igen elterjedt lehet a bolygó szinte minden ökoszisztémájában.
Anna Bowland, az Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmány készítésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy igyekeztek eltávolodni az emberközpontú nézettől, és ezáltal megállapították, hogy az etanol bőségesen megtalálható a természetben- írta a The Guardian. Az eredmények azt is mutatják, hogy azok az állatok, amelyek főleg cukros gyümölcsökből és nektárból táplálkoznak, rendszeresen fogyasztják a bódító anyagot.
A csapat szerint az anyag nagyjából 100 millió évvel ezelőtt jelent meg nagy mennyiségben, amikor a virágos növények elkezdtek cukros gyümölcsöket és nektárt termelni, amelyeket az élesztő meg tudott erjeszteni. Az alkoholtartalom jellemzően alacsony, 1–2% körüli, de egyes túlérett termésekben a koncentráció elérheti a 10%-ot is. Ilyen például a mangó, de akár a füge is képes magas alkoholkoncentráció produkálására.
Fontos tudni, hogy az alkoholt hasznosító fajok kifejezetten sokfélék. Sok élőlény úgy fejlődött ki, hogy a szervezete elviselje kis mennyiségben fogyasztva az alkoholt, így a hatása nem ütközik ki látványosan. Más fajok viszont sokkal érzékenyebbek erre. A nyílfarkú mókuscickány például rengeteg etanolt visz be, a kutatók viszont nem találtak részegségre utaló jeleket nála – igaz, az még a kutatók számára sem tiszta, hogyan viselkedne egy berúgott mókuscickány.
Az alkohol talán leglátványosabb hatásai a rovaroknál figyelhetőek meg. Egyes hím gyümölcslegyek visszautasítás esetén etanolt fogyasztanak, bizonyos nőstények pedig alkohol hatása alatt több hímmel párosodnak. A gyümölcslegyek pedig etanolban gazdag táplálékba rakják petéiket, ezzel megvédve őket a parazitáktól.
A keleti lódarázs korlátlan mennyiségű alkoholt vehet fel károsodás nélkül – ez lehet talán az egyetlen erre képes faj. A gyümölcslegyeket, a véznaujjú makit és a lajhármakit leszámítva nem tudni, hogy az állatok ténylegesen szeretik-e az alkoholt. Ennek a felmérése lesz az egyik következő lépés a kutatásban.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
