Egy friss amerikai kutatás szerint egyre több 18–39 év közötti fiatal számol be memória-, koncentrációs vagy döntéshozatali nehézségekről.
Egy új, a Neurology tudományos folyóiratban publikált kutatás azt mutatja, hogy az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a súlyos kognitív nehézségekről beszámoló fiatal felnőttek aránya az Egyesült Államokban - írja a Science Alert, melyet a 24.hu szúrt ki.
A Utah-i Egyetem kutatója, Ka-Ho Wong és csapata mintegy 4,5 millió ember felmérési adatait elemezte, és arra jutott, hogy az értelmi fogyatékosságként leírt memória-, koncentrációs és döntéshozatali problémák különösen a 18–39 éves korosztályban váltak gyakoribbá.
Míg 2013-ban az amerikai felnőttek 5,3 százaléka számolt be ilyen nehézségekről, 2023-ra ez az arány 7,4 százalékra nőtt. A fiatalabb, 40 év alatti csoportban az emelkedés még látványosabb: 5,1 százalékról 9,7 százalékra nőtt az érintettek aránya, így csaknem megduplázódott a kognitív problémákkal küzdők száma. Ezzel szemben a 70 év felettieknél nem tapasztaltak növekedést, sőt, az arányok kismértékben csökkentek.A kutatók szerint a változás mögött társadalmi és strukturális tényezők is állhatnak. Különösen azok körében nőtt az érintettség, akik alacsonyabb jövedelemmel vagy iskolai végzettséggel rendelkeznek.Bár a szakemberek nem neveztek meg egyetlen konkrét okot, lehetséges tényezőként említik a munkapiaci bizonytalanságot, valamint a digitális eszközök fokozott használatát, amely a mindennapi gondolkodási és figyelmi folyamatokat is befolyásolhatja. Emellett az is szerepet játszhat, hogy az emberek nyíltabban beszélnek mentális és kognitív problémáikról, mint korábban.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
