Lehet, hogy épp új szavakat tanul a kutyád?

Nagyon úgy tűnik, hogy a kutyák jóval többet értenek a beszédből, mint elsőre gondolnánk, ráadásul a gazdi közvetlen tanítása nélkül.

Az ELTE etológusainak friss tanulmánya szerint egyes kutyák képesek új szavakat megtanulni, ráadásul anélkül, hogy a gazdáik közvetlenül tanítanák őket – elég, ha csak hallgatják őket.

A kisgyerekek másfél éves korukban már képesek új szavakat megtanulni a mások közötti beszélgetések alapján. A friss kutatás szerint kutyák egy szűk, de különösen tehetséges csoportja hasonlóan tanul: a közvetlen megszólításból és a kihallgatott beszédből egyaránt sikeresen sajátítanak el új tárgyneveket.

A legtöbb kutya gond nélkül megtanulja az „ül”, „fekszik” parancsszavakat, de a tárgyak megnevezésének megértése csak keveseknek megy. A „Gifted World Learner” (GWL, vagyis tehetséges szótanuló) kutyák játék közben, szinte észrevétlenül, akár száznál is több játék nevét sajátíthatják el.

Hasonlóan tanulnak a kutyák és a kisgyerekek

A kisgyerekek többféle módon tanulnak új szavakat, például úgy is, ha csak hallgatják a felnőttek beszélgetését. Ehhez képesnek kell lenniük arra, hogy kövessék a beszélők tekintetét is figyelmét, felismerni a kommunikációs jeleket és kiszűrni a lényeget a folyamatos beszédfolyamból. A GWL-kutyák hasonló módon képesek új tárgyneveket megtanulni akkor is, ha nem közvetlenül hozzájuk szólnak.

„Megfelelő körülmények között egyes kutyák viselkedése feltűnően hasonlít a kisgyermekekéhez” – mondta Shany Dror, vezető kutató, az ELTE és a Bécsi Állatorvostudományi Egyetem munkatársa.

A kutatók az első kísérletben 10 GWL-kutyát vizsgáltak. Először a gazdák közvetlenül az ebeket szólították meg, és két új játékot mutattak a kutyáknak, majd játék közben többször megnevezték azokat. Ezután a kutyák kívülállóként figyelték, ahogy a gazdáik egy másik személlyel beszélgetnek az új játékokról, anélkül, hogy közvetlenül hozzájuk szóltak volna.

A kutyák mindkét helyzetben nyolc percig hallották az új játékok nevét, több rövid alakomra elosztva. Ezután a kutatók az új játékokat egy másik szobába helyezték, majd a gazdáik megkérték a kutyákat, hogy vigyék nekik oda a megfelelő tárgyat.

Az eredmény szerint tízből hét kutya megtanulta az új neveket. A kutyák teljesítménye már az első próbák során nagyon pontos volt: megszólításos helyzetben 80 százalékos, kihallgatásos helyzetben 100 százalékos volt a helyes válaszok aránya. Tehát, a tehetséges kutyák a kihallgatott beszédből ugyanolyan sikeresen tanultak, mint közvetlen tanítás során.

 

Egyes kutyák már a kihallgatott beszédből is új szavakat tanulnak
Cabrera Martin

A második kísérletben a kutyákat kihívás elé állították: a gazdák először megmutatták nekik az új játékokat, majd egy vödörbe tették azokat, és csak akkor nevezték meg, amikor a kutyák már nem látták őket. Ez időbeli szétválasztást hozott létre a tárgy látványa és a neve elhangzása között – a tehetséges kutyák többsége így is sikeresen elsajátította az új neveket, ami azt jelenti, hogy ezek a négylábúak rugalmasan képesek különböző módszerekkel elsajátítani új tárgyneveket.

Vannak különbségek a kutyák között

A tanulmány szerint a kihallgatott beszédből való tanulás képessége nem kizárólag az emberi nyelvhez kötődik, hanem általános, fajok között megosztott szociokognitív mechanizmusokon alapulhat.

A tehetséges szótanuló kutyák mindezzel együtt ritkaságnak számítanak, és figyelemre méltó képességeik valószínűleg az egyéni adottságok és a különleges élethelyzetek kombinációjából származnak.

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.