Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe. A szegedi ökológus kutatásai új megvilágításba helyezik a klímavédelem egyik legfontosabb kérdését: valóban elegendő-e a fásítás a bolygó megmentéséhez?
A díjjal a kutató bekerült abba a 25 fős nemzetközi mezőnybe, amelyből jövő januárban választják ki a három globális fődíjast – akik egyenként egymillió dolláros támogatásban részesülnek.
A Frontiers Planet Prize a Föld állapotával és a fenntarthatóság jövőjével foglalkozó egyik legnagyobb nemzetközi tudományos verseny. A díj olyan tudományosan megalapozott és globálisan alkalmazható megoldásokat keres, amelyek segíthetnek az emberiségnek a bolygó ökológiai határain belül maradni. A Johan Rockström klímakutató vezette nemzetközi zsűri a magyar pályázatok közül egyértelműen a szegedi kutató munkáját találta a legkiemelkedőbbnek.
A siker alapját egy áttörő jelentőségű, a Nature Geoscience hasábjain megjelent kutatás adta. A nemzetközi kutatócsoport Dr. Tölgyesi Csaba vezetésével arra a fontos következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás problémájára nem jelent önmagában megoldást az erdősítés. Vizsgálataik szerint az ökoszisztéma-helyreállítás szénmegkötő képessége jóval kisebb lehet a korábban feltételezettnél, ezért a hangsúlyt elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentésére kell helyezni.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a természet helyreállítása nem kizárólag erdőtelepítést jelenthet. A különböző természeti adottságokhoz alkalmazkodva a vizes élőhelyek, illetve az őshonos gyepek rehabilitációja is kulcsszerepet játszhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Sok helyen hasznosak a fák, de vannak térségek, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait. Éppen ezért egy holisztikusabb élőhely-restaurációs szemléletet képviselünk, amelyben a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldások kerülnek előtérbe
– hangsúlyozta Dr. Tölgyesi Csaba.
A kutató szerint a természet-helyreállítás legfontosabb szerepe nem a szén-dioxid megkötése, hanem az alkalmazkodóképesség növelése lehet. Az élőhelyek regenerálása segítheti a társadalmakat és az ökoszisztémákat abban, hogy ellenállóbbá váljanak az egyre szélsőségesebb éghajlati hatásokkal szemben.
A díj nemcsak tudományos, hanem stratégiai jelentőségű is a Szegedi Tudományegyetem számára. Az elismerésnek köszönhetően a kutató eredményeit olyan globális fórumokon mutathatják be, mint a Világgazdasági Fórum, ahol politikai és gazdasági vezetők, valamint nemzetközi környezetvédelmi szervezetek képviselői is megismerhetik a szegedi kutatások eredményeit.
Több mint négy évtizedes, elhivatott pedagógusi pályájáért vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet Angyal László, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
