Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe. A szegedi ökológus kutatásai új megvilágításba helyezik a klímavédelem egyik legfontosabb kérdését: valóban elegendő-e a fásítás a bolygó megmentéséhez?
A díjjal a kutató bekerült abba a 25 fős nemzetközi mezőnybe, amelyből jövő januárban választják ki a három globális fődíjast – akik egyenként egymillió dolláros támogatásban részesülnek.
A Frontiers Planet Prize a Föld állapotával és a fenntarthatóság jövőjével foglalkozó egyik legnagyobb nemzetközi tudományos verseny. A díj olyan tudományosan megalapozott és globálisan alkalmazható megoldásokat keres, amelyek segíthetnek az emberiségnek a bolygó ökológiai határain belül maradni. A Johan Rockström klímakutató vezette nemzetközi zsűri a magyar pályázatok közül egyértelműen a szegedi kutató munkáját találta a legkiemelkedőbbnek.
A siker alapját egy áttörő jelentőségű, a Nature Geoscience hasábjain megjelent kutatás adta. A nemzetközi kutatócsoport Dr. Tölgyesi Csaba vezetésével arra a fontos következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás problémájára nem jelent önmagában megoldást az erdősítés. Vizsgálataik szerint az ökoszisztéma-helyreállítás szénmegkötő képessége jóval kisebb lehet a korábban feltételezettnél, ezért a hangsúlyt elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentésére kell helyezni.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a természet helyreállítása nem kizárólag erdőtelepítést jelenthet. A különböző természeti adottságokhoz alkalmazkodva a vizes élőhelyek, illetve az őshonos gyepek rehabilitációja is kulcsszerepet játszhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Sok helyen hasznosak a fák, de vannak térségek, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait. Éppen ezért egy holisztikusabb élőhely-restaurációs szemléletet képviselünk, amelyben a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldások kerülnek előtérbe
– hangsúlyozta Dr. Tölgyesi Csaba.
A kutató szerint a természet-helyreállítás legfontosabb szerepe nem a szén-dioxid megkötése, hanem az alkalmazkodóképesség növelése lehet. Az élőhelyek regenerálása segítheti a társadalmakat és az ökoszisztémákat abban, hogy ellenállóbbá váljanak az egyre szélsőségesebb éghajlati hatásokkal szemben.
A díj nemcsak tudományos, hanem stratégiai jelentőségű is a Szegedi Tudományegyetem számára. Az elismerésnek köszönhetően a kutató eredményeit olyan globális fórumokon mutathatják be, mint a Világgazdasági Fórum, ahol politikai és gazdasági vezetők, valamint nemzetközi környezetvédelmi szervezetek képviselői is megismerhetik a szegedi kutatások eredményeit.
Több mint négy évtizedes, elhivatott pedagógusi pályájáért vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet Angyal László, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
