Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe. A szegedi ökológus kutatásai új megvilágításba helyezik a klímavédelem egyik legfontosabb kérdését: valóban elegendő-e a fásítás a bolygó megmentéséhez?
A díjjal a kutató bekerült abba a 25 fős nemzetközi mezőnybe, amelyből jövő januárban választják ki a három globális fődíjast – akik egyenként egymillió dolláros támogatásban részesülnek.
A Frontiers Planet Prize a Föld állapotával és a fenntarthatóság jövőjével foglalkozó egyik legnagyobb nemzetközi tudományos verseny. A díj olyan tudományosan megalapozott és globálisan alkalmazható megoldásokat keres, amelyek segíthetnek az emberiségnek a bolygó ökológiai határain belül maradni. A Johan Rockström klímakutató vezette nemzetközi zsűri a magyar pályázatok közül egyértelműen a szegedi kutató munkáját találta a legkiemelkedőbbnek.
A siker alapját egy áttörő jelentőségű, a Nature Geoscience hasábjain megjelent kutatás adta. A nemzetközi kutatócsoport Dr. Tölgyesi Csaba vezetésével arra a fontos következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás problémájára nem jelent önmagában megoldást az erdősítés. Vizsgálataik szerint az ökoszisztéma-helyreállítás szénmegkötő képessége jóval kisebb lehet a korábban feltételezettnél, ezért a hangsúlyt elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentésére kell helyezni.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a természet helyreállítása nem kizárólag erdőtelepítést jelenthet. A különböző természeti adottságokhoz alkalmazkodva a vizes élőhelyek, illetve az őshonos gyepek rehabilitációja is kulcsszerepet játszhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Sok helyen hasznosak a fák, de vannak térségek, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait. Éppen ezért egy holisztikusabb élőhely-restaurációs szemléletet képviselünk, amelyben a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldások kerülnek előtérbe
– hangsúlyozta Dr. Tölgyesi Csaba.
A kutató szerint a természet-helyreállítás legfontosabb szerepe nem a szén-dioxid megkötése, hanem az alkalmazkodóképesség növelése lehet. Az élőhelyek regenerálása segítheti a társadalmakat és az ökoszisztémákat abban, hogy ellenállóbbá váljanak az egyre szélsőségesebb éghajlati hatásokkal szemben.
A díj nemcsak tudományos, hanem stratégiai jelentőségű is a Szegedi Tudományegyetem számára. Az elismerésnek köszönhetően a kutató eredményeit olyan globális fórumokon mutathatják be, mint a Világgazdasági Fórum, ahol politikai és gazdasági vezetők, valamint nemzetközi környezetvédelmi szervezetek képviselői is megismerhetik a szegedi kutatások eredményeit.
Több mint négy évtizedes, elhivatott pedagógusi pályájáért vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet Angyal László, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
