Dr. Tölgyesi Csaba elnyerte a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét, amellyel bekerült a fenntarthatóságért dolgozó tudósok globális elitjébe. A szegedi ökológus kutatásai új megvilágításba helyezik a klímavédelem egyik legfontosabb kérdését: valóban elegendő-e a fásítás a bolygó megmentéséhez?
A díjjal a kutató bekerült abba a 25 fős nemzetközi mezőnybe, amelyből jövő januárban választják ki a három globális fődíjast – akik egyenként egymillió dolláros támogatásban részesülnek.
A Frontiers Planet Prize a Föld állapotával és a fenntarthatóság jövőjével foglalkozó egyik legnagyobb nemzetközi tudományos verseny. A díj olyan tudományosan megalapozott és globálisan alkalmazható megoldásokat keres, amelyek segíthetnek az emberiségnek a bolygó ökológiai határain belül maradni. A Johan Rockström klímakutató vezette nemzetközi zsűri a magyar pályázatok közül egyértelműen a szegedi kutató munkáját találta a legkiemelkedőbbnek.
A siker alapját egy áttörő jelentőségű, a Nature Geoscience hasábjain megjelent kutatás adta. A nemzetközi kutatócsoport Dr. Tölgyesi Csaba vezetésével arra a fontos következtetésre jutott, hogy a klímaváltozás problémájára nem jelent önmagában megoldást az erdősítés. Vizsgálataik szerint az ökoszisztéma-helyreállítás szénmegkötő képessége jóval kisebb lehet a korábban feltételezettnél, ezért a hangsúlyt elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának gyors és jelentős csökkentésére kell helyezni.
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a természet helyreállítása nem kizárólag erdőtelepítést jelenthet. A különböző természeti adottságokhoz alkalmazkodva a vizes élőhelyek, illetve az őshonos gyepek rehabilitációja is kulcsszerepet játszhat a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Sok helyen hasznosak a fák, de vannak térségek, ahol akár fokozhatják is a klímaváltozás hatásait. Éppen ezért egy holisztikusabb élőhely-restaurációs szemléletet képviselünk, amelyben a helyi adottságokhoz illeszkedő megoldások kerülnek előtérbe
– hangsúlyozta Dr. Tölgyesi Csaba.
A kutató szerint a természet-helyreállítás legfontosabb szerepe nem a szén-dioxid megkötése, hanem az alkalmazkodóképesség növelése lehet. Az élőhelyek regenerálása segítheti a társadalmakat és az ökoszisztémákat abban, hogy ellenállóbbá váljanak az egyre szélsőségesebb éghajlati hatásokkal szemben.
A díj nemcsak tudományos, hanem stratégiai jelentőségű is a Szegedi Tudományegyetem számára. Az elismerésnek köszönhetően a kutató eredményeit olyan globális fórumokon mutathatják be, mint a Világgazdasági Fórum, ahol politikai és gazdasági vezetők, valamint nemzetközi környezetvédelmi szervezetek képviselői is megismerhetik a szegedi kutatások eredményeit.
Több mint négy évtizedes, elhivatott pedagógusi pályájáért vehette át a Magyar Ezüst Érdemkeresztet Angyal László, a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium tanára.
Betelt a pohár a képzőművészetis hallgatók körében. „Kultúraváltásra van szükség az egyetemen” – áll a November 25. Bizottság munkája nyomán készült belsőellenőri jelentésben, amely többek között a 2022-ben történt szexuális erőszakbotránnyal kapcsolatos intézményi mulasztásokat tárta fel. A hallgatók és volt egyetemi tisztségviselők most nyílt levélben követelik a vezetés felelősségvállalását – és lemondását.
Az olvasott szövegértés és a nyelvtan után a németből vizsgázók elérkeztek az érettségi harmadik moduljához, a hallás utáni szövegértéshez.
A vizsgázóknak a középszintű németérettségi első részében három feladatot kellett megoldani.
180 percnyi feladatmegoldás után véget ért az idei középszintű érettségi németből.
Volt, aki szerint nehéz feladatokat kaptak a vizsgázók, mások viszont úgy érezték, teljesíthető és kiszámítható volt az idei emelt szintű németérettségi.
„A magyar jogász szakma koronázatlan királynője” – fogalmazott Magyar Péter posztjában, amiben bejelentette, hogy felkérte Dr. Görög Mártát igazságügyi miniszternek. A politikus szerint a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar dékánja szakmai múltjával garanciát jelenthet a jogállamiság megerősítésére.
