A szigetország általános iskolai nemzeti tantervében már 2022 óta szerepel ez a két téma, de a tanárok megosztóan vélekednek arról, hogy ilyen fiatalon kell-e foglalkozni vele.
„Néhány tanár nemes egyszerűséggel nem hajlandó még csak foglalkozni sem a témával” – idézi az Euronews Mellita Jonest, az Ausztrál Katolikus Egyetem Neveléstudományi Karának munkatársát.
Számos felmérés mutat rá arra, hogy egyre több kiskorú küzd klímaszorongással. Ezekről a szakemberek szerint muszáj beszélni; Ausztráliában viszont hiába építették be a tantervbe, néhány tanár elutasítóan vélekedik. Egyesek például túlzottan ellentmondásosnak tartják a témát, így nem szívesen emelik be a tanmenetbe.
A megkérdezett iskolaigazgatók közül páran arra hivatkoztak, hogy a diákközösségük még nem áll készen az erről való beszélgetésre, mivel a téma maga túl nehéz és nem lehet egyszerűen átadni az álláspontokat ezzel kapcsolatban.
Más iskolákban azért nyitottabban állnak hozzá a klímaváltozás és annak pszichés folyamatainak kibeszéléséhez. A melbourne-i Harkaway Általános Iskolában tanítanak például a bozóttüzek kezeléséről és a tengeri ökológiáról is. Az iskola igazgatója, Leigh Johnson szerint például kiemelten fontos beszélni és foglalkozni a témával mivel így érhetik el, hogy a gyerekek ne szorongjanak miatta és merjenek kérdezni.
„Mi azt szeretnénk, ha a gyerekeinknek fantasztikus ötleteik lennének arról, hogy mit tehetnek a környezetükért, a bolygó jövőjéért. Hogy megértsék azt, és hogy olyan dolgokat csináljanak, ami reménnyel tölti elő őket saját jövőjükkel kapcsolatban” – mondta az igazgató.
A diákok túlnyomó része úgy véli, hogy igenis szükség van arra, hogy beszéljenek a klímaváltozásról. Egy tízéves kisfiú szerint például minden gyereknek joga van tanulnia erről.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
