Ausztráliában a nemzeti tanterv része a klímatudatosság és a klímaszorongás leküzdése

A szigetország általános iskolai nemzeti tantervében már 2022 óta szerepel ez a két téma, de a tanárok megosztóan vélekednek arról, hogy ilyen fiatalon kell-e foglalkozni vele.

  • Székács Linda

„Néhány tanár nemes egyszerűséggel nem hajlandó még csak foglalkozni sem a témával” – idézi az Euronews Mellita Jonest, az Ausztrál Katolikus Egyetem Neveléstudományi Karának munkatársát.

Számos felmérés mutat rá arra, hogy egyre több kiskorú küzd klímaszorongással. Ezekről a szakemberek szerint muszáj beszélni; Ausztráliában viszont hiába építették be a tantervbe, néhány tanár elutasítóan vélekedik. Egyesek például túlzottan ellentmondásosnak tartják a témát, így nem szívesen emelik be a tanmenetbe.

A megkérdezett iskolaigazgatók közül páran arra hivatkoztak, hogy a diákközösségük még nem áll készen az erről való beszélgetésre, mivel a téma maga túl nehéz és nem lehet egyszerűen átadni az álláspontokat ezzel kapcsolatban.

Más iskolákban azért nyitottabban állnak hozzá a klímaváltozás és annak pszichés folyamatainak kibeszéléséhez. A melbourne-i Harkaway Általános Iskolában tanítanak például a bozóttüzek kezeléséről és a tengeri ökológiáról is. Az iskola igazgatója, Leigh Johnson szerint például kiemelten fontos beszélni és foglalkozni a témával mivel így érhetik el, hogy a gyerekek ne szorongjanak miatta és merjenek kérdezni.

„Mi azt szeretnénk, ha a gyerekeinknek fantasztikus ötleteik lennének arról, hogy mit tehetnek a környezetükért, a bolygó jövőjéért. Hogy megértsék azt, és hogy olyan dolgokat csináljanak, ami reménnyel tölti elő őket saját jövőjükkel kapcsolatban” – mondta az igazgató.

A diákok túlnyomó része úgy véli, hogy igenis szükség van arra, hogy beszéljenek a klímaváltozásról. Egy tízéves kisfiú szerint például minden gyereknek joga van tanulnia erről.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.