Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A szigetország általános iskolai nemzeti tantervében már 2022 óta szerepel ez a két téma, de a tanárok megosztóan vélekednek arról, hogy ilyen fiatalon kell-e foglalkozni vele.
„Néhány tanár nemes egyszerűséggel nem hajlandó még csak foglalkozni sem a témával” – idézi az Euronews Mellita Jonest, az Ausztrál Katolikus Egyetem Neveléstudományi Karának munkatársát.
Számos felmérés mutat rá arra, hogy egyre több kiskorú küzd klímaszorongással. Ezekről a szakemberek szerint muszáj beszélni; Ausztráliában viszont hiába építették be a tantervbe, néhány tanár elutasítóan vélekedik. Egyesek például túlzottan ellentmondásosnak tartják a témát, így nem szívesen emelik be a tanmenetbe.
A megkérdezett iskolaigazgatók közül páran arra hivatkoztak, hogy a diákközösségük még nem áll készen az erről való beszélgetésre, mivel a téma maga túl nehéz és nem lehet egyszerűen átadni az álláspontokat ezzel kapcsolatban.
Más iskolákban azért nyitottabban állnak hozzá a klímaváltozás és annak pszichés folyamatainak kibeszéléséhez. A melbourne-i Harkaway Általános Iskolában tanítanak például a bozóttüzek kezeléséről és a tengeri ökológiáról is. Az iskola igazgatója, Leigh Johnson szerint például kiemelten fontos beszélni és foglalkozni a témával mivel így érhetik el, hogy a gyerekek ne szorongjanak miatta és merjenek kérdezni.
„Mi azt szeretnénk, ha a gyerekeinknek fantasztikus ötleteik lennének arról, hogy mit tehetnek a környezetükért, a bolygó jövőjéért. Hogy megértsék azt, és hogy olyan dolgokat csináljanak, ami reménnyel tölti elő őket saját jövőjükkel kapcsolatban” – mondta az igazgató.
A diákok túlnyomó része úgy véli, hogy igenis szükség van arra, hogy beszéljenek a klímaváltozásról. Egy tízéves kisfiú szerint például minden gyereknek joga van tanulnia erről.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.