A szigetország általános iskolai nemzeti tantervében már 2022 óta szerepel ez a két téma, de a tanárok megosztóan vélekednek arról, hogy ilyen fiatalon kell-e foglalkozni vele.
„Néhány tanár nemes egyszerűséggel nem hajlandó még csak foglalkozni sem a témával” – idézi az Euronews Mellita Jonest, az Ausztrál Katolikus Egyetem Neveléstudományi Karának munkatársát.
Számos felmérés mutat rá arra, hogy egyre több kiskorú küzd klímaszorongással. Ezekről a szakemberek szerint muszáj beszélni; Ausztráliában viszont hiába építették be a tantervbe, néhány tanár elutasítóan vélekedik. Egyesek például túlzottan ellentmondásosnak tartják a témát, így nem szívesen emelik be a tanmenetbe.
A megkérdezett iskolaigazgatók közül páran arra hivatkoztak, hogy a diákközösségük még nem áll készen az erről való beszélgetésre, mivel a téma maga túl nehéz és nem lehet egyszerűen átadni az álláspontokat ezzel kapcsolatban.
Más iskolákban azért nyitottabban állnak hozzá a klímaváltozás és annak pszichés folyamatainak kibeszéléséhez. A melbourne-i Harkaway Általános Iskolában tanítanak például a bozóttüzek kezeléséről és a tengeri ökológiáról is. Az iskola igazgatója, Leigh Johnson szerint például kiemelten fontos beszélni és foglalkozni a témával mivel így érhetik el, hogy a gyerekek ne szorongjanak miatta és merjenek kérdezni.
„Mi azt szeretnénk, ha a gyerekeinknek fantasztikus ötleteik lennének arról, hogy mit tehetnek a környezetükért, a bolygó jövőjéért. Hogy megértsék azt, és hogy olyan dolgokat csináljanak, ami reménnyel tölti elő őket saját jövőjükkel kapcsolatban” – mondta az igazgató.
A diákok túlnyomó része úgy véli, hogy igenis szükség van arra, hogy beszéljenek a klímaváltozásról. Egy tízéves kisfiú szerint például minden gyereknek joga van tanulnia erről.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
