Ausztráliában a nemzeti tanterv része a klímatudatosság és a klímaszorongás leküzdése

A szigetország általános iskolai nemzeti tantervében már 2022 óta szerepel ez a két téma, de a tanárok megosztóan vélekednek arról, hogy ilyen fiatalon kell-e foglalkozni vele.

  • Székács Linda

„Néhány tanár nemes egyszerűséggel nem hajlandó még csak foglalkozni sem a témával” – idézi az Euronews Mellita Jonest, az Ausztrál Katolikus Egyetem Neveléstudományi Karának munkatársát.

Számos felmérés mutat rá arra, hogy egyre több kiskorú küzd klímaszorongással. Ezekről a szakemberek szerint muszáj beszélni; Ausztráliában viszont hiába építették be a tantervbe, néhány tanár elutasítóan vélekedik. Egyesek például túlzottan ellentmondásosnak tartják a témát, így nem szívesen emelik be a tanmenetbe.

A megkérdezett iskolaigazgatók közül páran arra hivatkoztak, hogy a diákközösségük még nem áll készen az erről való beszélgetésre, mivel a téma maga túl nehéz és nem lehet egyszerűen átadni az álláspontokat ezzel kapcsolatban.

Más iskolákban azért nyitottabban állnak hozzá a klímaváltozás és annak pszichés folyamatainak kibeszéléséhez. A melbourne-i Harkaway Általános Iskolában tanítanak például a bozóttüzek kezeléséről és a tengeri ökológiáról is. Az iskola igazgatója, Leigh Johnson szerint például kiemelten fontos beszélni és foglalkozni a témával mivel így érhetik el, hogy a gyerekek ne szorongjanak miatta és merjenek kérdezni.

„Mi azt szeretnénk, ha a gyerekeinknek fantasztikus ötleteik lennének arról, hogy mit tehetnek a környezetükért, a bolygó jövőjéért. Hogy megértsék azt, és hogy olyan dolgokat csináljanak, ami reménnyel tölti elő őket saját jövőjükkel kapcsolatban” – mondta az igazgató.

A diákok túlnyomó része úgy véli, hogy igenis szükség van arra, hogy beszéljenek a klímaváltozásról. Egy tízéves kisfiú szerint például minden gyereknek joga van tanulnia erről.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.