Újabb rangos nemzetközi elismerés érte Krausz Ferenc munkásságát: a kutatót beválasztották a világ egyik legrangosabb tudományos testületének tagjai közé.
A Nobel-díjas fizikus április 29-én került be a világ egyik legrangosabb tudományos testületébe, amely idén 120 új tagot és 25 nemzetközi tagot választott soraiba kutatási eredményeik elismeréseként – közölte az Élvonal Alapítvány szerdán az MTI-vel.
A nemzetközi tagok olyan kiemelkedő tudósok, akik nem amerikai állampolgárok, így a döntés nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar tudomány nemzetközi presztízsét is erősíti.
Krausz Ferenc az Élvonal Alapítvány kezdeményezője és kuratóriumi elnöke, emellett a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilian Egyetem professzora, valamint a Hong Kong Academy of Sciences tagja.
Az Egyesült Államok megalapításának 250. évfordulója alkalmából különleges rangsort tett közzé a Forbes: bemutatták a 250 legjelentősebb, ma is élő innovátort. A listára felkerült Karikó Katalin is, aki a 169. helyen szerepel.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
