Krausz Ferenc vezetésével elindult az új tehetséggondozó és csúcskutatási program

A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.

  • Eduline/MTI

November 25-én megalakult Krausz Ferenc és négy Nobel-díjas vezetésével az élvonal csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány – számolt be a hírről Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.

Az MTI közlése szerint az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben.

Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a program célja, hogy „Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálva.”

Az Élvonal Program három pillérből tevődik össze:

  • a csúcskutatás,
  • a tehetséggondozás és
  • a tudományos eredmények társadalmi hasznosítása.

Az alapítvány öttagú kuratórium vezetésével alkotja meg a program részleteit. Ez lesz az alapja a terveiknek, amely a csúcskutatók hazacsábítását és megtartását célozza, ötvözve egy széles körű tehetséggondozási programmal, amely már az általános iskola végén, a középiskola elején elkezdődne – magyarázta Krausz Ferenc.

18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt

Az Élvonal Program elsősorban a természettudományokra és a mérnöki tudományokra fókuszál. A program legaktívabb része pedig a középiskolában indul be, ugyanakkor van egy olyan része is, amely már működik az általános iskolákban, ez a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram, amely 2027-től a terveik szerint az Élvonal Alapítványhoz kerülne.

A kuratóriumi elnök elmondta, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint jövő év elején kezdődik meg, és 2028-ban vehetik át a kutatók.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.