A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
November 25-én megalakult Krausz Ferenc és négy Nobel-díjas vezetésével az élvonal csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány – számolt be a hírről Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Az MTI közlése szerint az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben.
Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a program célja, hogy „Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálva.”
Az Élvonal Program három pillérből tevődik össze:
Az alapítvány öttagú kuratórium vezetésével alkotja meg a program részleteit. Ez lesz az alapja a terveiknek, amely a csúcskutatók hazacsábítását és megtartását célozza, ötvözve egy széles körű tehetséggondozási programmal, amely már az általános iskola végén, a középiskola elején elkezdődne – magyarázta Krausz Ferenc.
18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt
Az Élvonal Program elsősorban a természettudományokra és a mérnöki tudományokra fókuszál. A program legaktívabb része pedig a középiskolában indul be, ugyanakkor van egy olyan része is, amely már működik az általános iskolákban, ez a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram, amely 2027-től a terveik szerint az Élvonal Alapítványhoz kerülne.
A kuratóriumi elnök elmondta, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint jövő év elején kezdődik meg, és 2028-ban vehetik át a kutatók.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
