A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
November 25-én megalakult Krausz Ferenc és négy Nobel-díjas vezetésével az élvonal csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány – számolt be a hírről Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Az MTI közlése szerint az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben.
Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a program célja, hogy „Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálva.”
Az Élvonal Program három pillérből tevődik össze:
Az alapítvány öttagú kuratórium vezetésével alkotja meg a program részleteit. Ez lesz az alapja a terveiknek, amely a csúcskutatók hazacsábítását és megtartását célozza, ötvözve egy széles körű tehetséggondozási programmal, amely már az általános iskola végén, a középiskola elején elkezdődne – magyarázta Krausz Ferenc.
18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt
Az Élvonal Program elsősorban a természettudományokra és a mérnöki tudományokra fókuszál. A program legaktívabb része pedig a középiskolában indul be, ugyanakkor van egy olyan része is, amely már működik az általános iskolákban, ez a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram, amely 2027-től a terveik szerint az Élvonal Alapítványhoz kerülne.
A kuratóriumi elnök elmondta, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint jövő év elején kezdődik meg, és 2028-ban vehetik át a kutatók.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
