A program amellett, hogy az ország színvonalas kutatói környezetét akarja kialakítani, tehetséggondozási programot is indít a diákoknak.
November 25-én megalakult Krausz Ferenc és négy Nobel-díjas vezetésével az élvonal csúcskutatási és tehetséggondozó alapítvány – számolt be a hírről Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Az MTI közlése szerint az Élvonal Program megvalósítása érdekében hivatalosan is megalakult az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amely a világszínvonalú csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze egyetlen, hosszú távra tervezett intézményi keretben.
Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: a program célja, hogy „Magyarországon világszínvonalú kutatói környezet jöjjön létre a jelen és jövő világhírű magyar kutatóit szolgálva.”
Az Élvonal Program három pillérből tevődik össze:
Az alapítvány öttagú kuratórium vezetésével alkotja meg a program részleteit. Ez lesz az alapja a terveiknek, amely a csúcskutatók hazacsábítását és megtartását célozza, ötvözve egy széles körű tehetséggondozási programmal, amely már az általános iskola végén, a középiskola elején elkezdődne – magyarázta Krausz Ferenc.
18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt
Az Élvonal Program elsősorban a természettudományokra és a mérnöki tudományokra fókuszál. A program legaktívabb része pedig a középiskolában indul be, ugyanakkor van egy olyan része is, amely már működik az általános iskolákban, ez a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogram, amely 2027-től a terveik szerint az Élvonal Alapítványhoz kerülne.
A kuratóriumi elnök elmondta, hogy az alapítvány központjának építése a tervek szerint jövő év elején kezdődik meg, és 2028-ban vehetik át a kutatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
