Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.
A kutatás szerint a legfőbb motivációt a magyarországi politikai és társadalmi környezet jelenti: a válaszadók 48,8%-a emiatt döntött a külföldi tanulmányok mellett. Emellett fontos szempont a külföldi diploma jobb elhelyezkedési lehetősége (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%).
„A változás mögött több tényező áll: a fogadó országok politikai szabályozásai, a szigorodó felvételi követelmények, valamint a természetes telítődés és a helyi sajátosságok” – mondta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.

Hol tanulnak a legtöbben?

Az Engame Akadémia szerint a következő években olyan országok válhatnak népszerűvé, mint Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország vagy Svájc. Svájcban például a közvélekedéssel ellentétben az állami egyetemek kifejezetten megfizethetők. Egyre népszerűbbek az amerikai egyetemek külföldi kampuszai, például a Bard College Berlin vagy a NYU Abu Dhabi.

Mely országok népszerűsége csökkent, és miért?
Az elmúlt években néhány hagyományosan népszerű célország iránti érdeklődés visszaesett a magyar diákok körében.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.