18 ezer magyar egyetemista tanul külföldön, minden második az itthoni politikai környezet miatt

Egyre többen választják a magyar diákok közül a külföldi egyetemeket: a 2024/25-ös tanévben közel 30 százalékkal többen mint 2017-ben – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából. Ez azt jelenti, hogy a magyar felsőoktatás hallgatóinak nagyjából 7 százaléka, vagyis minden tizennegyedik diák, külföldön folytatja tanulmányait.

A kutatás szerint a legfőbb motivációt a magyarországi politikai és társadalmi környezet jelenti: a válaszadók 48,8%-a emiatt döntött a külföldi tanulmányok mellett. Emellett fontos szempont a külföldi diploma jobb elhelyezkedési lehetősége (36,1%) és a magasabb képzési színvonal (33,1%).

„A változás mögött több tényező áll: a fogadó országok politikai szabályozásai, a szigorodó felvételi követelmények, valamint a természetes telítődés és a helyi sajátosságok” – mondta Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.

Engame Akadémia

Hol tanulnak a legtöbben?

  • Ausztria: a legnépszerűbb célország, több mint 4000 diák választotta. A közelség, a megfizethető oktatás és a biztos karrierlehetőségek miatt ideális ugródeszka a nemzetközi jövőhöz.
  • Hollandia: a második helyen áll 3340 fővel. A holland egyetemek angol nyelvű, gyakorlatorientált programjai és az évi kb. 2600 eurós tandíj vonzó, de a lakhatás komoly kihívást jelent.
  • Németország: 3139 diák tanul ott, ami szintén stabil választás a karrier és a minőségi képzés miatt.
  • Egyesült Királyság és Dánia: 1500, illetve 839 diák. Dánia vonzereje a fenntarthatóságra és kiegyensúlyozottságra épülő oktatási modell, bár kisebb visszaesés tapasztalható.
Engame Akadémia
Új célországok kerülhetnek előtérbe

Az Engame Akadémia szerint a következő években olyan országok válhatnak népszerűvé, mint Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország vagy Svájc. Svájcban például a közvélekedéssel ellentétben az állami egyetemek kifejezetten megfizethetők. Egyre népszerűbbek az amerikai egyetemek külföldi kampuszai, például a Bard College Berlin vagy a NYU Abu Dhabi.

Engame Akadémia

Mely országok népszerűsége csökkent, és miért?

Az elmúlt években néhány hagyományosan népszerű célország iránti érdeklődés visszaesett a magyar diákok körében.

  • Egyesült Királyság: Bár korábban a magyar diákok egyik kedvelt célpontja volt, a Brexit és az ezzel járó szigorúbb felvételi és vízumkövetelmények miatt a 2024/25-ös tanévben már csak 1500 diák tanult ott. A Brexit hatására az országban való tanulás költségesebb és bürokratikusabb lett, ezért sok diák más, könnyebben elérhető és megfizethető országot választott.
  • Dánia: Bár továbbra is vonzó a fenntarthatóságra és kiegyensúlyozottságra épülő oktatási modell miatt, a visszaesés (839 diák) részben a verseny és a szűkös felvételi keretek miatt következett be. A diákok egy része a tandíj és a költségek miatt is más országokat keresett, ahol hasonló képzési színvonal mellett kedvezőbb anyagi feltételekkel tanulhatnak.
  • Egyéb angolszász országok: Az USA tradicionálisan drága tandíja és a lakhatási költségek miatt a diákok egyre inkább csak speciális programokra (pl. külföldi kampuszok, mint a NYU Abu Dhabi vagy a Bard College Berlin) koncentrálnak, a korábbi szélesebb érdeklődés visszaesett.
Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.