Bekeményít Hollandia, 2025-től jóval kevesebb angol nyelvű egyetemi szakot indíthatnak

Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.

  • Székács Linda

A héten mutatta be az angol nyelvű egyetemi képzések csökkentésére vonatkozó javaslatát Eppo Bruins holland oktatási miniszter - számolt be róla az Erudera.

Ahogy arról az Eduline-on már többször is írtunk, Hollandia az egyik legnépszerűbb célország a külföldi egyetemre készülő magyar egyetemisták körében. Az Engame Akadémia 2024-es felmérése szerint a 2023/24-es tanévben mintegy 2926 magyar hallgató tanult az ország valamelyik egyetemén. Ausztria és Németország után tehát Hollandia a harmadik legnépszerűbb célország a magyar diákok számára, és a legnépszerűbb azok közül az országok közül, ahol angol nyelven végezhetik az egyetemi képzésüket.

Az ország azonban nem csupán a magyar hallgatók körében népszerű, hanem nemzetközileg is. A népszerűsége az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta ugrott meg, mivel itt továbbra is olcsón érhetők el angol nyelvű képzések.

A külföldi hallgatók magas számával azonban az ország nehezen birkózik meg. Még magasabbak lettek a Hollandiában egyébként is extrém lakásárak és bérleti díjak, a holland hallgatók pedig az előadótermek zsúfoltságára is panaszkodtak.

A helyzet megoldására a holland kormány most azt a törvényjavaslatot terjesztette elő, hogy 2025-től az egyetemeken indított szakok kétharmadának holland nyelvű képzésnek kell lennie. Korábban az angol és holland nyelvű képzések aránya körülbelül 50-50 százalék volt.

A Nuffic adataira hivatkozva az Erudera egyébként azt írja; a külföldi hallgatók száma a 2023/24-es tanévben meghaladdta a 128 ezret az országban. Ez a felsőoktatásban résztvevő diákok körülbelül 16 százaléka.

A legtöbb egyetemista Németországból (21 362), Olaszországból (8227) és Romániából (7420) érkezett az országba.

A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.