Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.
A héten mutatta be az angol nyelvű egyetemi képzések csökkentésére vonatkozó javaslatát Eppo Bruins holland oktatási miniszter - számolt be róla az Erudera.
Ahogy arról az Eduline-on már többször is írtunk, Hollandia az egyik legnépszerűbb célország a külföldi egyetemre készülő magyar egyetemisták körében. Az Engame Akadémia 2024-es felmérése szerint a 2023/24-es tanévben mintegy 2926 magyar hallgató tanult az ország valamelyik egyetemén. Ausztria és Németország után tehát Hollandia a harmadik legnépszerűbb célország a magyar diákok számára, és a legnépszerűbb azok közül az országok közül, ahol angol nyelven végezhetik az egyetemi képzésüket.
Az ország azonban nem csupán a magyar hallgatók körében népszerű, hanem nemzetközileg is. A népszerűsége az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta ugrott meg, mivel itt továbbra is olcsón érhetők el angol nyelvű képzések.
A külföldi hallgatók magas számával azonban az ország nehezen birkózik meg. Még magasabbak lettek a Hollandiában egyébként is extrém lakásárak és bérleti díjak, a holland hallgatók pedig az előadótermek zsúfoltságára is panaszkodtak.
A helyzet megoldására a holland kormány most azt a törvényjavaslatot terjesztette elő, hogy 2025-től az egyetemeken indított szakok kétharmadának holland nyelvű képzésnek kell lennie. Korábban az angol és holland nyelvű képzések aránya körülbelül 50-50 százalék volt.
A Nuffic adataira hivatkozva az Erudera egyébként azt írja; a külföldi hallgatók száma a 2023/24-es tanévben meghaladdta a 128 ezret az országban. Ez a felsőoktatásban résztvevő diákok körülbelül 16 százaléka.
A legtöbb egyetemista Németországból (21 362), Olaszországból (8227) és Romániából (7420) érkezett az országba.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
