Így próbálnák visszaszorítani az országba áramló külföldi egyetemisták számát.
A héten mutatta be az angol nyelvű egyetemi képzések csökkentésére vonatkozó javaslatát Eppo Bruins holland oktatási miniszter - számolt be róla az Erudera.
Ahogy arról az Eduline-on már többször is írtunk, Hollandia az egyik legnépszerűbb célország a külföldi egyetemre készülő magyar egyetemisták körében. Az Engame Akadémia 2024-es felmérése szerint a 2023/24-es tanévben mintegy 2926 magyar hallgató tanult az ország valamelyik egyetemén. Ausztria és Németország után tehát Hollandia a harmadik legnépszerűbb célország a magyar diákok számára, és a legnépszerűbb azok közül az országok közül, ahol angol nyelven végezhetik az egyetemi képzésüket.
Az ország azonban nem csupán a magyar hallgatók körében népszerű, hanem nemzetközileg is. A népszerűsége az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése óta ugrott meg, mivel itt továbbra is olcsón érhetők el angol nyelvű képzések.
A külföldi hallgatók magas számával azonban az ország nehezen birkózik meg. Még magasabbak lettek a Hollandiában egyébként is extrém lakásárak és bérleti díjak, a holland hallgatók pedig az előadótermek zsúfoltságára is panaszkodtak.
A helyzet megoldására a holland kormány most azt a törvényjavaslatot terjesztette elő, hogy 2025-től az egyetemeken indított szakok kétharmadának holland nyelvű képzésnek kell lennie. Korábban az angol és holland nyelvű képzések aránya körülbelül 50-50 százalék volt.
A Nuffic adataira hivatkozva az Erudera egyébként azt írja; a külföldi hallgatók száma a 2023/24-es tanévben meghaladdta a 128 ezret az országban. Ez a felsőoktatásban résztvevő diákok körülbelül 16 százaléka.
A legtöbb egyetemista Németországból (21 362), Olaszországból (8227) és Romániából (7420) érkezett az országba.
A témával bővebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
