A holland nyelvű kurzusok számának növelését és a külföldi hallgatók létszámának csökkentését szorgalmazza a holland egyetemek szövetsége, mivel az hatással van a lakáspiacra, az árakra, és a holland hallgatók hozzáférhetőségére is - jelent meg február 8-án a Dutchnews nevű hírportálon a holland egyetemek szövetségének közleménye.

Lehetőség a Brexit után

Az Engame Akadémia 2022/23-as tanévben végzett felmérése szerint jelenleg legalább 16 233 magyar diák tanul valamilyen külföldi egyetemen, és míg korábban egyértelműen az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb célpont, a szigetország Európai Unióból való 2020-as kilépése után előtérbe kerültek a nyugat-európai országok; Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia.

Az oktatási központ adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.

A magas színvonalú felsőoktatás ellenére Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatásvezetője szerint a holland egyetemek mégis csak Brexit után kerültek fel a külföldi egyetemre készülő magyar hallgatók térképére. Az unióból való kilépés miatt ugyanis az Egyesült Királyságban sokszorosára nőtt a korábban európai áron elérhető tandíjak összege, megszűnt az ingyenes skóciai oktatás és a korábban kedvező tandíjhitel sem elérhető többé, így a nagy-britanniai továbbtanulás mostanra már a legtöbbek számára nem éri meg.

"Mivel nem szűnt meg a külföldi továbbtanulásra való igény, elkezdődött egy útkeresés, hogy akkor hol máshol lehetne tanulni. Itt jött a képbe Hollandia" - mesélte az Eduline-nak Nádas Rita, aki szerint Hollandia a rengeteg angol nyelvű képzés mellett alacsony tandíjakkal, kedvező hitelekkel és számos ösztöndíjjal várta a külföldi hallgatókat a Brexit előtt és azt követően is.

Így került a tulipánjairól híres országba, azon belül is az rotterdami székhelyű Erasmus University nemzetközi gazdálkodás szakára Zelenyánszky Lőrinc is, az ELTE Radnóti Miklós Gimnázium és az Engame Akadémia korábbi tanulója, aki azért választotta Anglia helyett Hollandiát, mert a tandíjak költségei nem túl magasak, ellenben a nemzetközi rangsorokban kiváló helyezéseket érnek el a holland egyetemek. A több mint 1500 intézményt listázó 2024-es QS-rangsorban például az Erasmus University Rotterdam a 176. helyen szerepel, míg az 1906 egyetemet számláló Times Higher Education 2024-es rangsorában a 99. helyen.

Világszínvonalú képzések magyar árakon

Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatásvezetője szerint a holland egyetemek tandíjai a 2024/25-ös tanévben 2530 euró körül alakulnak majd, ami tehát félévente nagyjából 1265 eurót jelent. Ez átszámítva körülbelül 490 ezer forint.

Összehasonlításképp, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzés Magyarországon a 2024-es felvételi tájékoztató szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Budapesti Gazdasági Egyetemen félévente 350 ezer forint, ellenben a Budapesti Corvinus Egyetemen már félévente 990 ezer forint, ha valakit önköltséges képzésre vesznek fel. Ez tehát

közel duplája a holland egyetemek tandíjának, arról nem is beszélve, hogy a hazai felsőoktatási intézmények a rangsorokban jellemzően jóval hátrébb szerepelnek,

és hogy míg a magyar egyetemek képzése 8 féléves, addig a holland - amin Lőrinc is tanul - csak 6.

Vannak ráadásul olyan szakok is, amik Magyarországon - vagy bárhol máshol Európában - jelenleg nem léteznek. Ilyen többek között az Utrecht University "liberal arts and sciences" nevű képzése is, amin Pusztai Rebeka Petra is tanul, méghozzá fizikát, kognitív idegtudományt és jogot.

"Nem feltétlen Hollandia volt eredetileg az első preferenciám, de Európában csak itt találtam liberal arts and sciences szakot, úgyhogy az hamar egyértelművé tette a döntést. De Hollandia önmagában is szimpatikus volt, passzoltak a preferenciámhoz a diákoknak biztosított lehetőségek, és az ország egy nemzetközibb megtapasztalásnak tűnt mint amihez Magyarországon voltam szokva"

- mesélte, hozzátéve, hogy az órák is interaktívabbak, mint itthon, és a professzorok és hallgatók közötti kommunikációra is nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint jelenleg Magyarországon.

Állami támogatás, munka és ösztöndíj

Érvként lehetne felhozni ugyanakkor Hollandia "ellen" azt, hogy a megélhetés jóval drágább, mint Magyarországon. Az Eduline-nak nyilatkozó Hollandiában tanuló magyar diákok ugyanakkor egyetértettek abban, hogy ez sem feltétlenül igaz. Bár a tömegközlekedés és a lakhatás tényleg elég drága, az élelmiszerek nagyjából ugyanannyiba kerülnek, mint itthon, továbbá a nemzetközi diákok számos állami támogatásban és ösztöndíjban is részesülhetnek, főleg, ha a tanulmányaik mellett munkát is vállalnak.

A QS-rangsor 126. helyét elfoglaló Leideni Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán tanuló Nagy Renáta például a tanulmányai mellett nyolcórás műszakokban heti 2-4 napot dolgozik szállodai recepciósként. Ami - mint mondja - abból a szempontból jó, hogy kapcsolatokat építhet és a lehető legtöbbet használja a nyelvtudását, ugyanakkor a választott szakjához kevésbé kötődik, a munkaviszonya miatt viszont a holland államtól havi körülbelül 400 eurónyi vissza nem térítendő támogatást kap amellett, hogy a holland minimálbér 2024-ben körülbelül havi 2000 euró (körülbelül 780 ezer forint).

"Még minimálbérrel is keresek annyit, ami fedezi a havi megélhetésem és a viszonylag magas lakbérem (főleg a támogatásokkal együtt). Ha jól gazdálkodom ebből félre is tudok tenni" - árulta el a lapunknak.

A dolgozó diákok emellett a tömegközlekedésre is kaphatnak támogatást. Mivel Hollandiában nincs a magyarhoz hasonló kedvezményes tömegközlekedési bérletrendszer, választhatnak, hogy hétköznap bizonyos napokon, vagy inkább hétvégente utaznának teljesen ingyen.

A rotterdami egyetemen tanuló Lőrinc ehhez hozzátette, hogy szociális alapon is kaphatnak támogatásokat a diákok, továbbá a diákhitel lehetőségek is kedvezőek, az elsőéves hallgatókat pedig - bár oktatási intézmény hivatalosan nem birtokolhat lakhatási célú épületeket Hollandiában - igyekeznek kollégiumhoz hasonló diákházakban elhelyezni. Ezek árai bár nagyjából megegyeznek a Hollandiában általános lakásárakkal - Lőrinc szerint havi 700 euró alatt (272 ezer forint) nem lehet szobát találni - előnyük azonban, hogy a diákok a kampuszhoz közel lakhatnak, így legalább a tömegközlekedésen spórolhatnak.

Negatív pálfordulás?

Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy ha eddig ilyen kedvező feltételekkel és támogatási lehetőségekkel fogadták a külföldről érkező diákokat Hollandiában, akkor most miért szeretnék őket mégis visszaszorítani azzal, hogy a felsőoktatási intézmények kevesebb angol nyelvű képzést indítanának. Ráadásul több úgynevezett "numerus fixus" szakot is, ami a magyar oktatási rendszerben a "keretszám" kifejezésnek felelhet meg, meghatározva az egy szakra felvehető hallgatók maximális létszámát.

A kezdeményezés ugyanakkor egyáltalán nem újdonság. A megugrott (külföldi) hallgatói létszám miatt a holland parlament már 2022-ben olyan indítványt szavazott meg, amiben felszólította a kormányt, hogy tiltsa meg a holland felsőoktatási intézmények külföldi diáktoborzásait, mivel a külföldi hallgatók számának növekedése miatt megugró hallgatói létszám "egyre nagyobb nyomást gyakorol a diákok lakhatási kapacitásaira, továbbá túlzsúfolt előadótermekhez és az oktatás minőségének romlásához vezet."

Lőrinc szakján például körülbelül 700 hallgató tanul, akik közül mindössze nagyjából 140 holland. A többiek mind külföldiek zömében európai országokból, akik hozzá hasonlóan az Egyesült Királyság helyett választottak holland egyetemet.

Ennek ellenére Nádas Rita szerint egyáltalán nem arról van szó, hogy többé ne "tartanának igényt" a külföldi hallgatókra, vagy hogy szeretnék megakadályozni a lehetőségeiket. Az eredeti, február elején nyilvánosságra hozott holland nyelvű közlemény ugyanis meglehetősen óvatosan és finoman fogalmaz - ellentétben például Dániával, ahol nyíltan kimondták, hogy nincs szükségük több külföldi diákra -, kiemelve azt, hogy a külföldi hallgatók rendkívül fontosak az ország számára, továbbá vannak olyan hiányszakmák is (többek között informatikai területeken), ahol számítanak rájuk és arra, hogy a tanulmányaik után is Hollandiában maradnak.

"A holland nyelvű közleményben azt írták le, hogy a holland és az angol nyelvű alapszakoknak az arányát szeretnék egy picit megfordítani. Most azt kell tudni, hogy jelenleg az alapképzéseknek körülbelül 70 százaléka holland nyelvű. Ennek a 70 százalékának, 17-18 százaléka rendelkezik angol nyelvű változattal is, a teljesen angol nyelvű alapképzések aránya pedig 30 százalék. Ezt a 70-30 arányt szeretnék csökkenteni. Elsősorban nem úgy, hogy eltörlik az angol nyelvű képzéseket, vagy drasztikusan csökkentik az angol nyelvű programokat, hanem úgy, hogy növelik a holland nyelvű programokét. És attól persze az arány is csökken majd" - részletezte Rita.

Mindemellett szorgalmaznák a külföldi diákok holland nyelvtanulását is annak érdekében, hogy később nagyobb arányban maradjanak az országban. Lőrinc, Renáta és Petra szerint ugyanis most nem épül bele a tantervükbe holland nyelvkurzus, minden órájuk angolul zajlik és a hétköznapokban is viszonylag jól boldogulnak az angol nyelv használatával, ugyanakkor például az orvosok és az orvosi képzések esetében nagyon is szükség lenne a holland nyelvtudásra, még ha az nem is tökéletes.

A "numerus fixus" szakok arányának növelése miatt továbbá az is előfordulhat, hogy szigorítanak majd az egyetemi felvételi rendszerén, ami alapjáraton eltér a magyar felsőoktatási felvételi pontszámításától, és az érettségi eredmények helyett a jelentkezőknek többek között motivációs levelet és önéletrajzot kellett írni, de kérhetik akár egy felvételi teszt megírását is.

Rita azonban hozzátette: az Engame Akadémia jól ismeri a jelenlegi szabályozásokat, amelyeket évről évre ellenőriznek és szükség esetén frissítenek is. Ha tehát valami megváltozik, azzal a jövőben is tisztában lesznek, és igyekeznek megkönnyíteni a felvételizők dolgát és annak kiválasztását is, hogy melyik országban, és pontosan milyen területen lenne érdemes továbbtanulniuk.