Ausztria, Németország, Hollandia: továbbra is növekszik a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma

Bár az elmúlt évek tendenciájához képest lassabb a növekedés, továbbra is több ezer magyar diák választja, hogy a középiskola után külföldön folytatja a tanulmányait.

  • Székács Linda

Nőtt a külföldi egyetemeken tanuló magyar fiatalok száma - derült ki az Engame Akadémia friss kutatásából, amit az Eduline részére is elküldtek.

A kutatás szerint a 2022/23-as tanévben már legalább 16 233 magyar diák tanult valamilyen külföldi egyetemen. Ez 2,6 százalékos emelkedést jelent a 2021/2022-es tanévhez képest, ami valamivel alacsonyabb, mint az elmúlt évek 4 százalékos emelkedése. Ennek okai a nehéz gazdasági helyzet, illetve a megélhetési költségek emelkedése külföldön és itthon is.

A célországok között a 2022/23-as tanévben a legnépszerűbb Ausztria volt, ahol ebben a tanévben 3633 egyetemista tanult, ezt követi

  • 2908 magyar hallgatóval Németország,
  • 2433 magyar hallgatóval Hollandia,
  • majd az Egyesült Királyság,
  • Dánia,
  • végül pedig az Amerikai Egyesült Államok.

A kutatás során azt is megvizsgálták, hogy miért választják a magyar diákok a külföldi továbbtanulást. Az eredmények alapján a hallgatók legfontosabb szempontjai között van, hogy a külföldi egyetemeken jellemzően magasabb színvonalúak a képzések, és később karrier tekintetében is jobb lehetőségeik vannak, de számít a nyelvtanulás, a modernebb eszközök és módszertanok, de bizonyos esetekben számít a hazai gazdasági és politikai helyzet is.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.