A Széchenyi István Egyetem marketing mesterszakos hallgatója, Juliet Adongo Omondi vehette át idén a Stipendium Hungaricum Kiválósági Díjat, amellyel kiemelkedő tanulmányi eredményeit és közösségi szerepvállalását ismerték el. A díjat a budapesti Festetics-palotában adták át, összesen 32 ország fiatal tehetségeinek.
A Stipendium Hungaricum egy 2013-ban indított állami ösztöndíjprogram, amelyet a magyar kormány külpolitikai és diplomáciai eszközként használ. Ahogy az Eduline-on is megírtuk, ez az a program, melyet a kormány a „keleti nyitás” jegyében hozott létre és amely Ázsia mellett valójában az arab világ, Afrika és Latin-Amerika felé is irányul. Lényege, hogy partnerországokból érkező külföldi hallgatóknak kínál teljes finanszírozású magyarországi felsőoktatási képzéseket: tandíjmentességet, havi ösztöndíjat, kollégiumi férőhelyet vagy lakhatási támogatást, valamint egészségbiztosítást.
Miközben a magyar felsőoktatás forráshiánnyal, tanárhiánnyal és elvándorlással küzd, a kormány jelentős összegeket fordít külföldi hallgatók támogatására, miközben a magyar diákoknak jóval kevesebb ösztöndíj- és támogatási lehetőség jut.
Visszavonták az izraeli oktató előadását megzavaró hallgató ösztöndíját
A Stipendium Hungaricum Kiválósági Díjat azok kapják, akik kiemelkedő tanulmányi teljesítményük mellett aktívan építik a közösséget is.
A Széchenyi István Egyetemet idén Juliet Adongo Omondi képviselte a díjazottak között. A kenyai fiatal jelenleg marketing mesterszakon tanul Győrben. Elmondása szerint régóta szeretett volna külföldön továbbtanulni, és olyan egyetemet keresett, ahol modern infrastruktúra, erős kutatói háttér és gyakorlatorientált képzés segíti a szakmai fejlődését.
„A Széchenyi-egyetem nemzetközi összehasonlításban is versenyképes. Győr pedig biztonságos, élhető város – már az első pillanattól éreztem, hogy ez egy barátságos, inspiráló hely. Kenya után teljesen más világba érkeztem, de hamar otthonra találtam itt” – mondta Juliet.
A közösségépítés is fontos szempont
A díj odaítélésében kulcsszerepe volt annak is, hogy Juliet nemcsak tanulmányi eredményeivel tűnik ki. Aktívan részt vesz az egyetem kulturális és közösségi programjaiban, segíti az újonnan érkező nemzetközi hallgatókat, és fontos szerepet vállal a Stipendium Hungaricum közösség építésében.
„Nagyon hálás vagyok minden oktatónak és munkatársnak, rengeteg támogatást kaptam. Ez az elismerés hatalmas motiváció számomra” – mondta a hallgató. A jövőben PhD-képzésben is gondolkodik, és olyan területeken szeretne elhelyezkedni, ahol a nemzetközi szemlélet és a gyakorlati tapasztalat egyaránt előnyt jelent.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
