Egyre kevesebb kollégiumi helyen osztozhatnak a magyar hallgatók?

Folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben, jó esetben önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Stiller Ákos

A lap egyetemi körökből úgy értesült, egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek a program keretében érkező diákoknak. A fővárosi és vidéki kollégiumok kapacitása egyaránt véges, a magyar diákoknak sem tudnak mindig helyet adni, tavaly a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kutatása szerint országos átlagban 43 százalékos volt a kollégiumi túljelentkezés. Eközben van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15–50 százalékát foglalják el, és ezt már a hazai hallgatók is megérzik.

Tavaly Magyarországra a világ 47 országából 2985 hallgató érkezett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Az állam ezeknek a hallgatóknak minden egyetemi költségét állja, így kollégiumi lakhatást nyújt, valamint rendszeres havi ösztöndíjat is. Bár ez a pénz nem sok, a hallgatók többségének óriási segítség, mert olyan szegény országokból érkeznek, mint például Laosz vagy Mongólia. A hallgatók a 40 ezer forintos lakhatási támogatás ellenére – az elszabadult albérleti árak miatt – nem tudnak lakást bérelni, ezért szinte mindegyikük kollégiumi elhelyezést kér, a felsőoktatási intézmények pedig kénytelenek ezt teljesíteni.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tavaszi fórumsorozatán többször említette, hogy a hallgatói és az intézményi visszajelzések alapján a külföldi hallgatók létszámának növekedésével egyre több magyar fiatal esik el a kollégiumi férőhelyektől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a HÖOK-kal tavaly nyáron dolgozta ki többéves kollégiumfejlesztési programját, amellyel 2022-ig összesen 192 milliárd forintból több mint száz kollégiumot akarnak felújítani, valamint építeni. Ezzel a grandiózus tervvel 10 százalékkal, 48 ezer főre növelné a kormány a férőhelyek számát.

A fejlesztési program következő szakaszát idén kellett volna elkezdeni, úgy tudjuk, hogy a kivitelezési munkálatok a mai napig nem indultak meg, így már legalább féléves a csúszás. A megtorpanás egyik oka: a kollégiumok úgy készültek volna el, hogy azokat a 2024-es olimpia alkalmával is lehessen hasznosítani. Ám tavasszal az olimpiai népszavazással kapcsolatos sikeres aláírásgyűjtés után Budapest visszalépett a pályázattól. Ezért a HÖOK szerint újratervezésre volna szükség, a kollégiumfejlesztési stratégiát felül kellene vizsgálni.

Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten

Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.