Egyre kevesebb kollégiumi helyen osztozhatnak a magyar hallgatók?

Folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben, jó esetben önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Stiller Ákos

A lap egyetemi körökből úgy értesült, egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek a program keretében érkező diákoknak. A fővárosi és vidéki kollégiumok kapacitása egyaránt véges, a magyar diákoknak sem tudnak mindig helyet adni, tavaly a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kutatása szerint országos átlagban 43 százalékos volt a kollégiumi túljelentkezés. Eközben van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15–50 százalékát foglalják el, és ezt már a hazai hallgatók is megérzik.

Tavaly Magyarországra a világ 47 országából 2985 hallgató érkezett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Az állam ezeknek a hallgatóknak minden egyetemi költségét állja, így kollégiumi lakhatást nyújt, valamint rendszeres havi ösztöndíjat is. Bár ez a pénz nem sok, a hallgatók többségének óriási segítség, mert olyan szegény országokból érkeznek, mint például Laosz vagy Mongólia. A hallgatók a 40 ezer forintos lakhatási támogatás ellenére – az elszabadult albérleti árak miatt – nem tudnak lakást bérelni, ezért szinte mindegyikük kollégiumi elhelyezést kér, a felsőoktatási intézmények pedig kénytelenek ezt teljesíteni.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tavaszi fórumsorozatán többször említette, hogy a hallgatói és az intézményi visszajelzések alapján a külföldi hallgatók létszámának növekedésével egyre több magyar fiatal esik el a kollégiumi férőhelyektől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a HÖOK-kal tavaly nyáron dolgozta ki többéves kollégiumfejlesztési programját, amellyel 2022-ig összesen 192 milliárd forintból több mint száz kollégiumot akarnak felújítani, valamint építeni. Ezzel a grandiózus tervvel 10 százalékkal, 48 ezer főre növelné a kormány a férőhelyek számát.

A fejlesztési program következő szakaszát idén kellett volna elkezdeni, úgy tudjuk, hogy a kivitelezési munkálatok a mai napig nem indultak meg, így már legalább féléves a csúszás. A megtorpanás egyik oka: a kollégiumok úgy készültek volna el, hogy azokat a 2024-es olimpia alkalmával is lehessen hasznosítani. Ám tavasszal az olimpiai népszavazással kapcsolatos sikeres aláírásgyűjtés után Budapest visszalépett a pályázattól. Ezért a HÖOK szerint újratervezésre volna szükség, a kollégiumfejlesztési stratégiát felül kellene vizsgálni.

Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten

Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.