Egyre kevesebb kollégiumi helyen osztozhatnak a magyar hallgatók?

Folyamatosan nő a külföldi hallgatók száma a magyar felsőoktatási intézményekben, jó esetben önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül - írja a Magyar Nemzet.

  • Eduline
Stiller Ákos

A lap egyetemi körökből úgy értesült, egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek a program keretében érkező diákoknak. A fővárosi és vidéki kollégiumok kapacitása egyaránt véges, a magyar diákoknak sem tudnak mindig helyet adni, tavaly a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) kutatása szerint országos átlagban 43 százalékos volt a kollégiumi túljelentkezés. Eközben van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15–50 százalékát foglalják el, és ezt már a hazai hallgatók is megérzik.

Tavaly Magyarországra a világ 47 országából 2985 hallgató érkezett Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal. Az állam ezeknek a hallgatóknak minden egyetemi költségét állja, így kollégiumi lakhatást nyújt, valamint rendszeres havi ösztöndíjat is. Bár ez a pénz nem sok, a hallgatók többségének óriási segítség, mert olyan szegény országokból érkeznek, mint például Laosz vagy Mongólia. A hallgatók a 40 ezer forintos lakhatási támogatás ellenére – az elszabadult albérleti árak miatt – nem tudnak lakást bérelni, ezért szinte mindegyikük kollégiumi elhelyezést kér, a felsőoktatási intézmények pedig kénytelenek ezt teljesíteni.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája tavaszi fórumsorozatán többször említette, hogy a hallgatói és az intézményi visszajelzések alapján a külföldi hallgatók létszámának növekedésével egyre több magyar fiatal esik el a kollégiumi férőhelyektől. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a HÖOK-kal tavaly nyáron dolgozta ki többéves kollégiumfejlesztési programját, amellyel 2022-ig összesen 192 milliárd forintból több mint száz kollégiumot akarnak felújítani, valamint építeni. Ezzel a grandiózus tervvel 10 százalékkal, 48 ezer főre növelné a kormány a férőhelyek számát.

A fejlesztési program következő szakaszát idén kellett volna elkezdeni, úgy tudjuk, hogy a kivitelezési munkálatok a mai napig nem indultak meg, így már legalább féléves a csúszás. A megtorpanás egyik oka: a kollégiumok úgy készültek volna el, hogy azokat a 2024-es olimpia alkalmával is lehessen hasznosítani. Ám tavasszal az olimpiai népszavazással kapcsolatos sikeres aláírásgyűjtés után Budapest visszalépett a pályázattól. Ezért a HÖOK szerint újratervezésre volna szükség, a kollégiumfejlesztési stratégiát felül kellene vizsgálni.

Ennyit kell fizetni 2017-ben az egyetemi kollégiumi helyekért Budapesten

Még mindig az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi szobát bérelni Budapesten, nem csoda, hogy jelentős a túljelentkezés. Az idei évben is az albérleti árak feléért, de akár harmadáért is lehet kollégiumi szobát bérelni Pesten az egyetemi hallgatóknak. Az államilag támogatott képzésekre bekerülők a kollégiumi jelentkezésekbe is nemsokára belekezdhetnek, azonban az önköltséges formában tanulóknak is megéri a kollégium, ha van lehetőség a bekerülésre.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.