Hollandia betiltaná a mesterséges intelligencia használatát az általános iskolásoknak
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
A technológia egyre intimebb szerepet tölt be a fiatalok életében, különösen azok körében, akiknek sérülékenyebb a mentális jólléte, vagy akik nehezen beszélnek a problémáikról másokkal.
A 14–19 éves magyar fiatalok 96 százaléka használ mesterséges intelligenciát, közel harmaduk pedig lelki, magánéleti kérdésekben is hozzá fordul – derül ki az UNICEF Magyarország szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközleményéből.
A 803 fiatal részvételével készült felmérés szerint a megkérdezettek 48 százaléka naponta vagy majdnem minden nap, 78 százaléka pedig hetente többször is a mesterséges intelligenciához fordul. 32 százalékuk lelki, magánéleti kérdésekben is kér tanácsot vagy információt, különösen azok a tinédzserek, akik rosszabb mentális állapotban vannak, vagy nehezen beszélnek másokkal a problémáikról.
A legtöbben a lelkiállapotukról, például a magányosságról vagy a rosszkedvről beszélgetnek vele (38 százalék), de gyakoriak a párkapcsolati kérdések (35 százalék), a felnőtté válással kapcsolatos dilemmák (31 százalék), illetve a testükkel és szexualitásukkal összefüggő témák is (30 százalék). A válaszadók 22 százaléka családi, szülőkkel vagy rokonokkal kapcsolatos ügyeket, 12 százalékuk pedig erőszakkal, agresszióval vagy bántalmazással kapcsolatos kérdéseket is tett már fel a chatbotnak.
Csaknem kétszer akkora arányban fordulnak az AI-hoz személyes problémáikkal az alacsony mentális jóllétű fiatalok, mint azok, akiknek a jólléte jó vagy kiemelkedő: előbbiek 43 százaléka szokott ilyen jellegű tanácsot kérni, míg a jó vagy kiemelkedő mentális jóllétű fiatalok körében ez az arány 22 százalék.
A lányok 37, a fiúk 27 százaléka használja hasonló célra a mesterséges intelligenciát, és az életkor szerinti különbség is jelentős: a 14–15 évesek 19 százaléka, míg a 16–17 évesek 41 százaléka beszélget az AI-jal magánéleti témákról.
Fontos adat, hogy nagyobb arányban (45 százalék) fordulnak lelki, magánéleti kérdésekkel a mesterséges intelligenciához azok, akik saját bevallásuk szerint senkivel nem szokták megbeszélni a problémáikat. Azok körében, akik másokkal is beszélnek a nehézségeikről, ez az arány csupán 31 százalék.
A kutatás mélyinterjúi szerint azért vonzó a fiatalok számára az AI, mert azonnal válaszol, jellemzően egyszerűen és ingyenesen elérhető, és nem kell hozzá időpontot foglalni, vagy személyesen megjelenni. A fiatalok közül sokan úgy érzik, ítélkezés nélkül beszélhetnek olyan témákról, amelyeket mások előtt nehezebben hoznának szóba – ez fontos kérdéseket vet fel a felnőttek és a szakemberek számára is.
„Nem az a cél, hogy elítéljük vagy megtiltsuk a használatát, hanem hogy megértsük, milyen igények húzódnak meg mögötte. A technológia fejlődése mellett sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyerekeknek mindenekelőtt figyelmes, elérhető és megbízható felnőttekre van szükségük, akikhez a legnehezebb kérdéseikkel is fordulhatnak”
– mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója.
A kezdeményezők szerint a technológia használata veszélyeztetheti a gyerekek kritikai gondolkodásának és kreativitásának fejlődését.
A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
A matektanárként és közgazdászként ismert Balogh Tamás László Facebook-bejegyzésben indokolta meg a váratlan visszalépését.
Az Oktatási-és Gyermekügyi Minisztérium (OGYM) úgy számol, hogy gyerekenként 27 perc alatt ki lehet tölteni.
Rázsi Botond Miklós szerint a szervezet eddigi működésével nem volt probléma, a pedagógusokkal való kommunikáción azonban javítani kell.
A parlamenti államtitkár egy videóban beszélt az iskolák állapotáról és a Jeney Lajos Iskolafejlesztési Program céljairól.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.