Hintalovon: a gyerekeknek joguk van kimaradni a kampányidőszakból
Bár az üzenetét nem érik, a kampányok reklámjai a gyerekekből is kiválthatnak olyan érzelmeket, mint a félelem vagy a szorongás.
Számos tagszervezet és egyéni szakértő aláírás után, most az UNICEF Magyarország is csatlakozott a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatához.
„Aggodalommal tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban a gyerekek érzelmi manipuláció eszközeként jelentek meg a választási kampány során. Pedig a gyermek nem eszköz: sem valós, sem pedig a mesterséges intelligencia által generált formában nem használható politikai kampánycélokra.”
-írja közleményében az UNICEF Magyarország, melyben azt is bejelentette, hogy csatlakozott a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatához.
Ahogyan arról korábban már mi is beszámoltunk, február közepén a Fidesz Budapest Facebook-oldal egy olyan mesterséges intelligenciával készült videót osztott meg, amelyben egy kislány az édesanyját kérdezgeti, hogy az apja mikor tér haza. Az apát a videóban tarkón lövik a fronton.
Ezt követően a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatot írt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kampányvideó megjelentetése ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével.
Álláspontjuk szerint a gyerekek az érzelmi manipuláció eszközeként jelennek meg a kampányban, miközben a gyerek - legyen valós vagy AI által generált - nem használható politikai kampánycélokra.
Az UNICEF Magyarország szerint „a félelemkeltésre építő kampányanyagok jelentős pszichés megterhelést okozhatnak a gyerekek számára, fokozhatják a szorongásszintjüket és tartós félelmet idézhetnek elő. Mindez alááshatja érzelmi biztonságérzetüket és kedvezőtlenül hathat mentális jóllétükre és fejlődésükre.”
A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy a kampányidőszakban is tiszteletben tartsák jogaikat és emberi méltóságukat.
Bár az üzenetét nem érik, a kampányok reklámjai a gyerekekből is kiválthatnak olyan érzelmeket, mint a félelem vagy a szorongás.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.