Az UNICEF Magyarország is csatlakozott a gyerekek alapjogait sértő, félelemkeltő politikai kampányokkal kapcsolatban írt nyilatkozathoz

Számos tagszervezet és egyéni szakértő aláírás után, most az UNICEF Magyarország is csatlakozott a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatához.

„Aggodalommal tapasztaltuk, hogy az elmúlt időszakban a gyerekek érzelmi manipuláció eszközeként jelentek meg a választási kampány során. Pedig a gyermek nem eszköz: sem valós, sem pedig a mesterséges intelligencia által generált formában nem használható politikai kampánycélokra.”

-írja közleményében az UNICEF Magyarország, melyben azt is bejelentette, hogy csatlakozott a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatához.

Ahogyan arról korábban már mi is beszámoltunk, február közepén a Fidesz Budapest Facebook-oldal egy olyan mesterséges intelligenciával készült videót osztott meg, amelyben egy kislány az édesanyját kérdezgeti, hogy az apja mikor tér haza. Az apát a videóban tarkón lövik a fronton.

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Ezt követően a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatot írt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kampányvideó megjelentetése ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével.

">

Álláspontjuk szerint a gyerekek az érzelmi manipuláció eszközeként jelennek meg a kampányban, miközben a gyerek - legyen valós vagy AI által generált - nem használható politikai kampánycélokra.

Az UNICEF Magyarország szerint „a félelemkeltésre építő kampányanyagok jelentős pszichés megterhelést okozhatnak a gyerekek számára, fokozhatják a szorongásszintjüket és tartós félelmet idézhetnek elő. Mindez alááshatja érzelmi biztonságérzetüket és kedvezőtlenül hathat mentális jóllétükre és fejlődésükre.”

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy a kampányidőszakban is tiszteletben tartsák jogaikat és emberi méltóságukat.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.