A Gyermekjogi Civil Koalíció a gyerekek alapjogait sértő, félelemkeltő politikai kampányokkal kapcsolatban írt nyilatkozatát 21 tagszervezet, és 23 egyéni szakértő írta alá.
Február közepén osztotta meg a Fidesz Budapest Facebook-oldal azt a mesterséges intelligenciával készült videót, amelyben egy kislány az édesanyját kérdezgeti, hogy az apja mikor tér haza. Az apát a videóban tarkón lövik a fronton.
Mint a Népszava írja, a Koalíció felhívta a figyelmet, hogy a kampányvideó megjelentetése ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, amelynek 19. cikke szerint minden államnak kötelessége megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megvédje a gyerekeket mindenféle bántalmazástól, elhanyagolástól – vagyis rossz bánásmódtól.
Álláspontja szerint a gyerekek az érzelmi manipuláció eszközeként jelennek meg a kampányban, miközben a gyerek – legyen valós vagy AI által generált – nem használható politikai kampánycélokra. Az AI-generált gyerekek is képesek ugyanolyan vagy nagyon hasonló negatív hatást kiváltani, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A gyerekek nem lehetnek politikai érdekek érvényesítői, és különösen kerülendők azok a kampányeszközök, amelyek félelemre, elrettentésre, erőszakos vagy traumatizáló tartalmakra építenek, mert a gyerekek koruknál fogva különösen sérülékenyek.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
A szervezet hangsúlyozza, hogy a gyerekeket megfélemlítő, szorongást fokozó kampányeszközöknek nem lehet helye köztereken, a médiában vagy online felületeken, és ezeket azonnal el kell távolítani. Továbbá nem lehet olyan eszközöket elfogadni vagy támogatni, amelyek ellentétesek a gyerekek jogaival és a legalapvetőbb erkölcsi normákkal.
„Mihez van jogom?” – a gyerekek jogairól szóló online képzést indított a Hintalovon
A Koalíció ezért állásfoglalást vár az ombudsmantól, a politikai pártokat, a jelölő szervezeteket és a jelölteket pedig arra szólította fel, hogy tartsák be a gyermekjogokat tisztelő politikai kommunikáció alapszabályait, és tartózkodjanak a mentális egészségüket, biztonságukat veszélyeztető kampányeszközöktől. Ne használjanak, ne osszanak meg olyan tartalmakat, köztük mesterséges intelligencia által generált videókat, amelyeken gyermekek szerepelnek, illetve amelyek alkalmasak megfélemlítésükre. A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy kampányidőszakban is tiszteletben tartsák jogaikat, emberi méltóságukat.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
