A Gyermekjogi Civil Koalíció a gyerekek alapjogait sértő, félelemkeltő politikai kampányokkal kapcsolatban írt nyilatkozatát 21 tagszervezet, és 23 egyéni szakértő írta alá.
Február közepén osztotta meg a Fidesz Budapest Facebook-oldal azt a mesterséges intelligenciával készült videót, amelyben egy kislány az édesanyját kérdezgeti, hogy az apja mikor tér haza. Az apát a videóban tarkón lövik a fronton.
Mint a Népszava írja, a Koalíció felhívta a figyelmet, hogy a kampányvideó megjelentetése ellentétes az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével, amelynek 19. cikke szerint minden államnak kötelessége megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megvédje a gyerekeket mindenféle bántalmazástól, elhanyagolástól – vagyis rossz bánásmódtól.
Álláspontja szerint a gyerekek az érzelmi manipuláció eszközeként jelennek meg a kampányban, miközben a gyerek – legyen valós vagy AI által generált – nem használható politikai kampánycélokra. Az AI-generált gyerekek is képesek ugyanolyan vagy nagyon hasonló negatív hatást kiváltani, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A gyerekek nem lehetnek politikai érdekek érvényesítői, és különösen kerülendők azok a kampányeszközök, amelyek félelemre, elrettentésre, erőszakos vagy traumatizáló tartalmakra építenek, mert a gyerekek koruknál fogva különösen sérülékenyek.
Miután nagy felháborodást keltett a bocskaikerti ovi udvarán megjelent, Magyar Pétert lejárató óriásplakát, megkerestük kérdéseinkkel az érintett óvodát. Végül a helyi önkormányzat közleményét továbbították, amelyben azt írják, a hirdetőfelületen megjelenő adattartalomért ők nem tartoznak felelősséggel.
A szervezet hangsúlyozza, hogy a gyerekeket megfélemlítő, szorongást fokozó kampányeszközöknek nem lehet helye köztereken, a médiában vagy online felületeken, és ezeket azonnal el kell távolítani. Továbbá nem lehet olyan eszközöket elfogadni vagy támogatni, amelyek ellentétesek a gyerekek jogaival és a legalapvetőbb erkölcsi normákkal.
„Mihez van jogom?” – a gyerekek jogairól szóló online képzést indított a Hintalovon
A Koalíció ezért állásfoglalást vár az ombudsmantól, a politikai pártokat, a jelölő szervezeteket és a jelölteket pedig arra szólította fel, hogy tartsák be a gyermekjogokat tisztelő politikai kommunikáció alapszabályait, és tartózkodjanak a mentális egészségüket, biztonságukat veszélyeztető kampányeszközöktől. Ne használjanak, ne osszanak meg olyan tartalmakat, köztük mesterséges intelligencia által generált videókat, amelyeken gyermekek szerepelnek, illetve amelyek alkalmasak megfélemlítésükre. A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy kampányidőszakban is tiszteletben tartsák jogaikat, emberi méltóságukat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
