Karikó Katalin elfogadta a felkérést, csatlakozik az egészségügyi miniszter tanácsadó testületéhez

A Nobel-díjas magyar kutató is szerepet kap az új egészségügyi vezetés munkájában. Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy felkérte Karikót a minisztérium mellett létrejövő tanácsadó testületben való részvételre. A kutató a felkérést elfogadta.

A Parlamentben ma összesen tizenhárom bizottság tart meghallgatást, ezek egyikén hangzott el a bejelentés. A tervek szerint az új testület az egészségügyi stratégiai döntések előkészítésében segítheti majd a minisztérium munkáját, írja a HVG.

Karikó Katalint legutóbb az Oxfordi Egyetem tüntette ki díszdoktori címmel, előtte felkerült az amerikai Forbes 250-es listájára.

Karikó Katalin világszerte az egyik legismertebb magyar tudós: kutatásai alapvető szerepet játszottak az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében, amelyek a koronavírus-járvány idején váltak széles körben ismertté. A biokémikus Drew Weissmann amerikai kutatóval közösen 2023-ban orvosi Nobel-díjat kapott az mRNS-technológia fejlesztéséért.

2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása. A Szegedi Tudományegyetemen tavaly egy hallgató, egy oktató és egy öregdiák kapta meg ezt a díjat.

5 ezer dollárt kaptak a Karikó Katalin alapította JATE-díj nyertesei

Karikó Katalin, az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója még 2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása.

Hozzászólások

Miközben a világ még vitázik, Kína már lépett: ezrével szünteti meg az egyetemi szakokat az AI miatt

Itthon javában zajlik az egyetemi felvételi, és rengetegen törik a fejüket, melyik szak ígér biztos jövőt – a világ nagy része még csak azon gondolkodik, hogyan szabjon utat a mesterséges intelligenciának a felsőoktatásban, és hol kellene gátat vetnie neki, hiszen sokakban él a félelem, hogy az AI a gazdaságtól a kultúráig egyszerűen mindenen átgázol. Kína azonban nem várakozik: négy év alatt 12 000, elavultnak ítélt képzést zárt be, és helyettük 10 200 új, túlnyomórészt AI-hoz és robotikához kötődő szakot indított.