Karikó Katalint már 23. alkalommal részesül díszdoktori elismerésben. A világhírű magyar biokémikus az elmúlt években a világ számos vezető egyetemétől kapott hasonló kitüntetést.
Az Oxfordi Egyetem bejelentette, hogy Karikó Katalin is a 2026-os díszdoktori címek kitüntetettjei között lesz, az elismerést a hagyományos Encaenia ünnepségen adják át június 24-én.
A közlemény szerint Karikó Katalin hét kiemelkedő személyiség közül az egyik. Az Oxfordi elismerés tovább bővíti Karikó Katalin már eddig is rendkívül hosszú díjlistáját, aki ezzel már 23. alkalommal részesül díszdoktori elismerésben. A világhírű magyar biokémikus az elmúlt években több magyar egyetemtől is megkapta a kitüntetést – köztük a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE részéről –, valamint számos neves külföldi egyetem is elismerte munkásságát, köztük a Harvard Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Yale Egyetem és a Columbia Egyetem.
A magyar származású, az mRNS-kutatások úttörőjeként ismert Karikó Katalin 2023-ban orvosi Nobel-díjat kapott, amelyet Drew Weissman-nal közösen ítéltek oda. Az elismerést azokért a felfedezésekért kapták, amelyek lehetővé tették, hogy a hírvivő RNS-t (mRNS) biztonságosan és hatékonyan lehessen alkalmazni terápiás célokra.
Kutatásaik egyik legfontosabb áttörése az volt, hogy rájöttek: a mesterségesen előállított mRNS-t a szervezet immunrendszere idegen anyagként érzékeli, és erős gyulladásos reakcióval válaszol rá. Karikó és Weissman azonban kimutatták, hogy az mRNS egyes építőelemeinek kémiai módosításával ez a nem kívánt immunválasz jelentősen csökkenthető, miközben a molekula továbbra is képes a kívánt fehérjék előállítására.
Ez a felfedezés alapozta meg az mRNS-alapú vakcinák és terápiák fejlesztését. A COVID–19 világjárvány idején ennek köszönhetően rekordidő alatt készülhettek el az első olyan oltások, amelyek nem hagyományos módszerrel, hanem genetikai információ segítségével tanítják meg a szervezetet a vírus elleni védekezésre.
A Nobel-bizottság indoklása szerint munkájuk „kritikus jelentőségű volt” abban, hogy az mRNS-technológia a laboratóriumi kutatások szintjéről valódi, emberek millióit védő orvosi alkalmazássá váljon.
Karikó Katalin, az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója még 2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
