Karikó Katalint már 23. alkalommal részesül díszdoktori elismerésben. A világhírű magyar biokémikus az elmúlt években a világ számos vezető egyetemétől kapott hasonló kitüntetést.
Az Oxfordi Egyetem bejelentette, hogy Karikó Katalin is a 2026-os díszdoktori címek kitüntetettjei között lesz, az elismerést a hagyományos Encaenia ünnepségen adják át június 24-én.
A közlemény szerint Karikó Katalin hét kiemelkedő személyiség közül az egyik. Az Oxfordi elismerés tovább bővíti Karikó Katalin már eddig is rendkívül hosszú díjlistáját, aki ezzel már 23. alkalommal részesül díszdoktori elismerésben. A világhírű magyar biokémikus az elmúlt években több magyar egyetemtől is megkapta a kitüntetést – köztük a Szegedi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és az ELTE részéről –, valamint számos neves külföldi egyetem is elismerte munkásságát, köztük a Harvard Egyetem, a Cambridge-i Egyetem, a Yale Egyetem és a Columbia Egyetem.
A magyar származású, az mRNS-kutatások úttörőjeként ismert Karikó Katalin 2023-ban orvosi Nobel-díjat kapott, amelyet Drew Weissman-nal közösen ítéltek oda. Az elismerést azokért a felfedezésekért kapták, amelyek lehetővé tették, hogy a hírvivő RNS-t (mRNS) biztonságosan és hatékonyan lehessen alkalmazni terápiás célokra.
Kutatásaik egyik legfontosabb áttörése az volt, hogy rájöttek: a mesterségesen előállított mRNS-t a szervezet immunrendszere idegen anyagként érzékeli, és erős gyulladásos reakcióval válaszol rá. Karikó és Weissman azonban kimutatták, hogy az mRNS egyes építőelemeinek kémiai módosításával ez a nem kívánt immunválasz jelentősen csökkenthető, miközben a molekula továbbra is képes a kívánt fehérjék előállítására.
Ez a felfedezés alapozta meg az mRNS-alapú vakcinák és terápiák fejlesztését. A COVID–19 világjárvány idején ennek köszönhetően rekordidő alatt készülhettek el az első olyan oltások, amelyek nem hagyományos módszerrel, hanem genetikai információ segítségével tanítják meg a szervezetet a vírus elleni védekezésre.
A Nobel-bizottság indoklása szerint munkájuk „kritikus jelentőségű volt” abban, hogy az mRNS-technológia a laboratóriumi kutatások szintjéről valódi, emberek millióit védő orvosi alkalmazássá váljon.
Karikó Katalin, az SZTE jogelődje, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója még 2023 októberében ajánlotta fel az egyetemnek a fiziológiai és orvosi Nobel-díjával járó több mint 500 ezer dolláros pénzjutalmat, amiből létrehozták a JATE-díjat, amely a József Attila Tudományegyetem hagyományai előtt tiszteleg, és célja a szegedi tudományosság támogatása.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
