A napi 800 dollárt (átszámolva körülbelül 270 ezer forintot) fizető állás lényege, hogy feltárja a chatbotok következetlenségeit, miközben azok felejtenek, pontatlanul válaszolnak vagy „hallucinálnak”.
Egy kaliforniai startup, a Memvid napi 800 dollárt fizet azért, hogy egy úgynevezett „AI bully” nyolc órán keresztül tesztelje a mesterséges intelligencia türelmét és memóriáját – írja a Guardian.
Egy teljes munkanapon át a legfejlettebb chatbotokkal fogsz beszélgetni – és az lesz a feladatod, hogy őszintén beszámolj arról, mennyire frusztráló velük kommunikálni
– olvasható az álláshirdetésben.
A munkához nincs szükség informatikai végzettségre vagy speciális mesterségesintelligencia-ismeretekre. Elég, ha valaki már sokszor csalódott a technológiában, és megvan benne a türelem ahhoz, hogy ugyanazt a kérdést többször is feltegye.
A gyerekek védelmében Ausztrália szabályozná a mesterséges intelligencia használatát
A feladat nemcsak a mesterséges intelligencia, hanem az emberi türelem próbája is: a jelentkezőknek fenn kell tartaniuk a beszélgetést, vissza kell térniük korábbi témákhoz, és finoman rá kell vezetniük az AI-t arra, hogy ismerje be, ha elvesztette a beszélgetés fonalát – mindezt folyamatos dokumentálás mellett.
Omar elmondta, hogy a kezdeményezés célja ráirányítani a figyelmet az AI-chatbotok egyik tartós problémájára: arra, hogy hosszabb beszélgetések során elveszítik a kontextust. Egy 2025-ös tanulmány szerint például még a legfejlettebb AI-rendszerek pontossága is 30-60 százalékkal romlik, ha hosszabb beszélgetések során kell információkat megjegyezniük.
A probléma gyökere, hogy a vállalatok gyors ütemben kapcsolták össze az AI-rendszereket hatalmas tudásbázisokkal. Ennek következményeként a visszakeresés-alapú rendszerek minden eddiginél gyorsabban képesek magabiztos, ám hibás válaszokat adni anélkül, hogy ezt egyértelműen jeleznék. Ez valós környezetben viszont komoly kockázatot hordoz. A probléma jogi és egészségügyi területeken is egyre gyakoribb, utóbbi esetében például a téves diagnosztizálás csökkentheti az orvosok éberségét.
Az oktatók 90 százaléka szerint az AI rombolja a kritikus gondolkodást
Az „AI bully” kísérlet tehát hiába tűnik játékosnak, azt mutatja meg, hogy a sok szempontból rendkívül képzett mesterséges intelligencia-rendszerek más területeken ellentmondásosak és megbízhatatlanok lehetnek. A 800 dollár pedig soknak tűnhet, de a hibák figyelmen kívül hagyása jóval nagyobb árat követelhet.
Van egy TikTok-csatorna, ahol a reformkor híres alakjai „személyesen” mesélnek. Petőfi arról, hogyan került szerelmi háromszögbe Kazinczy arról, milyen szavakkal újította meg a magyar nyelvet, Jókai pedig arról, hogy írt egy sci-fi regényt is.
Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.
A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.
Az Eduline több forrásból is úgy tudja, hogy a Momentum Mozgalom egykori elnökségi tagja, Orosz Anna lett volna Lannert Judit oktatási miniszter egyik államtitkára a négyből.
Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.
Egyre több sajátos nevelési igényű diák tanul a magyar iskolákban, miközben az intézmények és a szakemberek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek az integrált oktatás biztosításában.
„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.
