A felmérésben résztvevő oktatók 78 százaléka szerint nőtt az intézményükben a csalás az AI-eszközök miatt, ám a saját AI-használatukról és a csalásról egészen máshogy gondolkodnak.
Az Amerikai Főiskolák és Egyetemek Szövetségének friss, több mint 1000 fő bevonásával készült felmérése szerint az oktatók 90 százaléka aggódik amiatt, hogy a mesterséges intelligencia csökkenti a kritikus gondolkodás képességét. 95 százalékuk szerint a ChatGPT-hez és Copilothoz hasonló programok fokozzák a hallgatók túlzott mértékű támaszkodását az AI eszközökre.
Az oktatók körében végzett felmérésben a válaszadók több mint 80 százaléka szerint „az oktatók ellenállása az AI-használattal szemben kihívást jelent az eszközök kurzusokba való bevezetésében”. 83 százalék ezt elsősorban az eszközök ismeretének hiányával magyarázta. Mindössze 12 százalék mondta azt, hogy gyakran használ AI-t oktatási és tanulásszervezési célokra, 34 százalék pedig ritkán.
Egy válaszadó így fogalmazott az AI oktatási használatáról: „Soha nem használom. A fenébe az AI-val. Van agyam és több évtizedes képzésem. Csak akkor használnám, ha B-szintű hallgató módjára akarnék írni, aki nem olvasott, és kitalált hivatkozásokat használ – tehát soha.”
Ennek ellenére a többség (69%) azt mondta, hogy foglalkozott az órákon az AI-val, és fontosnak tartja, hogy a hallgatók megértsék a rendszerek „elfogultsági kockázatait, hallucinációit, félretájékoztatási és deepfake-előállítási képességét, az adatvédelmi következményeket, a kiberbiztonsági problémákat és a környezeti hatásokat”.
Bár a felmérés nem kérdezett rá külön a hallgatók olvasási készségeire, a kritikai gondolkodásról szóló eredmények és az oktatók 83 százaléka által jelzett figyelemcsökkenés közvetve erre is hatással van.
Tűkön ülve várják a pedagógusok és a diákok, hogy lesz-e új tantárgyuk – ki, mit és pontosan hogyan fog tanítani. A szakértők nem értenek egyet abban, hogy egy jól használható eszközként vagy külön tárgyként kellene az iskolákba vinni az AI-t.
A válaszadók 78 százaléka szerint nőtt a csalások száma az intézményükben az AI-eszközök széleskörű elérhetősége óta, ugyanakkor a csalás definíciója nem egyértelmű.
76 százalék szerint csalás, ha egy AI-program megírja egy dolgozat első vázlatát, 11 százalék nem ért ezzel egyet. Nagyjából az oktatók 14 százaléka nem tekinti súlyos etikai vétségnek, ha egy dolgozat első változatát AI írja.
A válaszadók 45 százaléka szerint elfogadható, ha a hallgató feltölti a dolgozatát egy AI-programba, és segítséget kér ahhoz, hogy megfeleljen az értékelési kritériumoknak, 34 százalék csalásnak tartja, 21 százalék nem biztos benne.
Az oktatók 60 százaléka szerint rendben van az AI használata tényellenőrzésre, hivatkozások javítására és a dolgozat szerkezetének finomítására.
52 százalék szerint csalás részletes vázlatot készíteni AI segítségével.
A felmérés egyik legmeglepőbb eredménye az volt, hogy az oktatók a saját AI-használatukról és a csalásról mennyire eltérően gondolkodnak:
A válaszadók fele szerint rendben van, ha AI készíti el egy kurzustematika első változatát, 30 százalék csalásnak tartja, 10 százalék bizonytalan.
46 százalék elfogadhatónak tartja, ha AI-val készítenek PowerPoint-prezentációt, 32 százalék szerint ez csalás.
Az oktatók 52 százaléka elfogadhatatlannak tartja az AI használatát hallgatói e-mailek megválaszolására, 26 százalék tartja elfogadhatónak, a többiek bizonytalanok voltak.
Az AI-val történő értékelést a válaszadók 71 százaléka elutasította, 10 százalék szerint legitim, 19 százalék nem tudta eldönteni.
82 százalék szerint csalás AI-t használni egy tudományos cikk egyes részeinek megírására, de 7 százalék nem lát ebben problémát, 11 százalék bizonytalan.
A diákok szerint a mesterséges intelligencia támogatja a tanulást, ha kiegészítőként használják, és nem arra, hogy helyettük gondolkozzon.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
