Miután hangos nevetés és fújolás szakította félbe beszédét az Állatorvostudományi Egyetem diplomaosztóján, Varga-Bajusz Veronika a közösségi oldalán reagált a történtekre.
Az államtitkár bejegyzésében úgy fogalmazott: a véleménykülönbség természetes része a demokráciának és az egyetemi közegnek is, ugyanakkor az emberi méltóság tisztelete nem lehet vita tárgya.
„Szeretném nagyon világosan és kedvesen elmondani: a véleménykülönbség természetes. A demokrácia és az egyetemi közeg is attól él, hogy kérdezünk, vitázunk, akár határozottan is. De az egymás emberi méltóságának tisztelete nem ‘vélemény kérdése’, hanem alap.”
Azt is hozzátette: egy ünnepi pillanatban különösen fontos egymás meghallgatása és a tisztelet megadása.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára arról is írt, hogy a diplomaosztó után számos olyan kommentet és üzenetet kapott, amelyek – megfogalmazása szerint – nem vitának, hanem megalázásnak, trágárságnak és nőgyalázó tartalomnak minősülnek.
„Ilyeneket nem lehet és nem is szabad normalizálni. Akinek mondanivalója van, mondja el kulturáltan – de a gyűlöletbeszéd nem bátorság, hanem gyengeség” – írta.
Bejegyzésében egy bibliai idézetet is megosztott: „A szelíd felelet csillapítja a haragot, a sértő szó felkorbácsolja az indulatot.”
Mint írta, számára ez jelenti az iránytűt a közéleti megszólalásokban is. Arra kért mindenkit, hogy a közbeszédben legyen több emberség, mértékletesség és tisztelet.
Az államtitkár a viták ellenére gratulált a végzős hallgatóknak is: „A végzősöknek pedig – minden vitán túl – szívből gratulálok. Az ő napjuk volt. Kívánom, hogy a munkájukat mindig ugyanaz a felelősség, tudás és hivatástudat vezesse, amiért ünnepelték Önöket.”
Az Állatorvostudományi Egyetemen történtekről alábbi cikkünkben írtunk részletesen.
Már a diplomaosztó előtt jelezték a végzős hallgatók, hogy nem szeretnének politikai szereplőket látni életük egyik legfontosabb napján. Petíciót is indítottak azért, hogy az egyetem ne hívjon politikusokat az eseményre – kérésük azonban láthatóan nem talált meghallgatásra.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazták meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
