Szavazás külföldről: levélben vagy külképviseleten? Ezekre a határidőkre figyeljetek

Ha Erasmuson vagytok, külföldön éltek vagy a választások egy hosszabb utazással esnek egybe, akkor is van lehetőségetek szavazni április 12-én. A legfontosabb kérdés az, hogy van-e magyarországi lakcímetek. Ettől függ ugyanis, hogy levélben vagy külképviseleten adhatjátok le a voksotokat.

A TASZ anyaga alapján összegyűjtöttük, hogyan szavazhattok külföldről.

Magyarországi lakcímmel: külképviseleten

A szabályozás első ránézésre bonyolultnak tűnhet, de a logika viszonylag egyszerű. Ha van magyarországi lakcímkártyátok, amelyen magyarországi lakóhely szerepel, akkor a törvény szerint belföldi lakcímmel rendelkező választónak számítotok. Ebben az esetben nem levélben, hanem valamelyik külképviseleten – nagykövetségen, konzulátuson vagy főkonzulátuson – szavazhattok, ha a voksolás napján nem tartózkodtok Magyarországon.

Ehhez előzetesen kérnetek kell a felvételeteket a külképviseleti névjegyzékbe. A 2026-os választáson erre legkésőbb április 2-án 16 óráig van lehetőség. Fontos, hogy ezt minden egyes választás előtt újra meg kell tenni: attól, hogy korábban már szavaztatok külföldön, nem kerültek automatikusan a listára. A kérelmet online – Ügyfélkapuval vagy DÁP-azonosítással –, személyesen választási irodában vagy külképviseleten, illetve meghatalmazott útján is be lehet nyújtani.

A jó hír, hogy nem csak abban az országban szavazhattok, ahol életvitelszerűen éltek. Azt a külképviseletet választhatjátok, amelyik nektek a legkényelmesebb – akár egy másik országban is, ha az közelebb esik hozzátok.

A külképviseleti szavazás a gyakorlatban nagyon hasonlít a belföldi voksolásra: magyar hatóság által kiállított személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt kell bemutatnotok, és két szavazólapot kaptok – egyet az egyéni jelöltre, egyet pedig a pártlistára. A kitöltött lapokat borítékba kell tenni és lezárni; a lezáratlan boríték érvénytelen szavazatot jelent. A voksokat Magyarországra szállítják, és ott számolják össze.

Külföldi címmel: levélben

Más a helyzet akkor, ha nincs magyarországi lakcímetek. Ez jellemzően azokra vonatkozik, akik végleg kijelentkeztek, és a lakcímkártyájukon „Külföldi cím” szerepel. Ők levélben szavazhatnak, de csak pártlistára vagy nemzetiségi listára – egyéni jelöltre nem, mivel nincs magyarországi választókerületük.

A levélszavazáshoz előzetesen regisztrálni kell a levélben szavazók névjegyzékébe. A határidő a 2026-os választáson március 18. 16 óra. A regisztráció történhet online – akár azonosítás nélkül is –, személyesen választási irodában vagy külképviseleten, illetve postai úton. Ha már korábban regisztráltatok, jó eséllyel nem kell újra: a regisztráció tíz évig érvényes, és minden visszaküldött szavazási csomaggal újraindul ez az időszak.

A legfontosabb tehát, hogy időben tisztázzátok a lakcímstátuszotokat, és ne hagyjátok az utolsó pillanatra a kérelmek beadását. A határidők elmulasztása esetén ugyanis már csak Magyarországon, személyesen lehet szavazni.

A TASZ felületén választ kaphattok még olyan kérdésekre is, hogy:

  • Mit tehettek, ha meggondoljátok magatokat, és mégis Magyarországon szeretnétek szavazni?

  • Mit tehettek, ha az eredetileg megjelölt helyett más külképviseleten szavaznátok?

  • Hogyan adhatjátok le a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet?

  • Hogyan zajlik a levélszavazás?

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.