Minden ötödik friss diplomás tartósan külföldön szeretne dolgozni
Minden harmadik végzős hallgató pedig, ha csak átmenetileg is, de külföldi munkalehetőségben gondolkodik.
Ha Erasmuson vagytok, külföldön éltek vagy a választások egy hosszabb utazással esnek egybe, akkor is van lehetőségetek szavazni április 12-én. A legfontosabb kérdés az, hogy van-e magyarországi lakcímetek. Ettől függ ugyanis, hogy levélben vagy külképviseleten adhatjátok le a voksotokat.
A TASZ anyaga alapján összegyűjtöttük, hogyan szavazhattok külföldről.
A szabályozás első ránézésre bonyolultnak tűnhet, de a logika viszonylag egyszerű. Ha van magyarországi lakcímkártyátok, amelyen magyarországi lakóhely szerepel, akkor a törvény szerint belföldi lakcímmel rendelkező választónak számítotok. Ebben az esetben nem levélben, hanem valamelyik külképviseleten – nagykövetségen, konzulátuson vagy főkonzulátuson – szavazhattok, ha a voksolás napján nem tartózkodtok Magyarországon.
Ehhez előzetesen kérnetek kell a felvételeteket a külképviseleti névjegyzékbe. A 2026-os választáson erre legkésőbb április 2-án 16 óráig van lehetőség. Fontos, hogy ezt minden egyes választás előtt újra meg kell tenni: attól, hogy korábban már szavaztatok külföldön, nem kerültek automatikusan a listára. A kérelmet online – Ügyfélkapuval vagy DÁP-azonosítással –, személyesen választási irodában vagy külképviseleten, illetve meghatalmazott útján is be lehet nyújtani.
A jó hír, hogy nem csak abban az országban szavazhattok, ahol életvitelszerűen éltek. Azt a külképviseletet választhatjátok, amelyik nektek a legkényelmesebb – akár egy másik országban is, ha az közelebb esik hozzátok.
A külképviseleti szavazás a gyakorlatban nagyon hasonlít a belföldi voksolásra: magyar hatóság által kiállított személyi igazolványt, útlevelet vagy jogosítványt kell bemutatnotok, és két szavazólapot kaptok – egyet az egyéni jelöltre, egyet pedig a pártlistára. A kitöltött lapokat borítékba kell tenni és lezárni; a lezáratlan boríték érvénytelen szavazatot jelent. A voksokat Magyarországra szállítják, és ott számolják össze.
Más a helyzet akkor, ha nincs magyarországi lakcímetek. Ez jellemzően azokra vonatkozik, akik végleg kijelentkeztek, és a lakcímkártyájukon „Külföldi cím” szerepel. Ők levélben szavazhatnak, de csak pártlistára vagy nemzetiségi listára – egyéni jelöltre nem, mivel nincs magyarországi választókerületük.
A levélszavazáshoz előzetesen regisztrálni kell a levélben szavazók névjegyzékébe. A határidő a 2026-os választáson március 18. 16 óra. A regisztráció történhet online – akár azonosítás nélkül is –, személyesen választási irodában vagy külképviseleten, illetve postai úton. Ha már korábban regisztráltatok, jó eséllyel nem kell újra: a regisztráció tíz évig érvényes, és minden visszaküldött szavazási csomaggal újraindul ez az időszak.
A legfontosabb tehát, hogy időben tisztázzátok a lakcímstátuszotokat, és ne hagyjátok az utolsó pillanatra a kérelmek beadását. A határidők elmulasztása esetén ugyanis már csak Magyarországon, személyesen lehet szavazni.
A TASZ felületén választ kaphattok még olyan kérdésekre is, hogy:
Mit tehettek, ha meggondoljátok magatokat, és mégis Magyarországon szeretnétek szavazni?
Mit tehettek, ha az eredetileg megjelölt helyett más külképviseleten szavaznátok?
Hogyan adhatjátok le a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmet?
Hogyan zajlik a levélszavazás?
Minden harmadik végzős hallgató pedig, ha csak átmenetileg is, de külföldi munkalehetőségben gondolkodik.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?