Sokan tartanak attól, hogy az AI elveszi a munkájukat, hiszen, ha a gépek jobbá válnak az embereknél például a bonyolult jogi szövegek értelmezésében, vagy szövegek fordításában, bizonyos munkakörök feleslegessé válhatnak. Azonban, ha a gazdaság nagy számadatait nézzük, nem ez fog történni.
Az EU-ban a munkanélküliség történelmi mélyponton, körülbelül 6 százalékon van, ami a tíz évvel ezelőtti szint felének felel meg. Az Egyesült Királyságban még ennél is alacsonyabb, 5,1 százalék, az Egyesült Államokban 4,4 százalék. Magyarországon a legutóbbi adatok szerint ez a szám 4,4 százalék.
Az, hogy ennyi munkahely van, a szakértők szerint annak köszönhető, hogy bár a technológia valóban feleslegessé tesz bizonyos emberi tevékenységeket, de ugyanakkor új típusú munkákat is teremt – írja a Science Alert.
Az AI fog elvenni munkahelyet
Az amerikaiak harmada tart attól, hogy elveszíti az állását az AI miatt, és sokuknak igaza lesz. De az ipari forradalom óta a világ rengeteg innovációt élt meg, ami példátlan gazdasági növekedést eredményezett.
Jelenleg azt lehet látni, hogy cégek valóban használják ürügyként az AI-t a szokásos létszámleépítésekhez, de ez inkább azt a kérdést veti fel, hogy hogyan fogja az AI megváltoztatni a különböző munkák jelentőségét és a keresetet?
2016-ban Geoff Hinton, az AI fejlesztésének egyik fő alakja azt javasolta, hogy a világ „hagyjon fel a radiológusok képzésével”. Tíz évvel később az Egyesült Államokban a radiológusok iránti kereslet rekordmagasra emelkedett. Az AI használata a képek elemzéséhez nem csökkentette, hanem növelte a szakma értékét, mert a radiológusok így több beteget tudnak kezelni.
Tehát munkavállalóként érdemes olyan munkát keresni, ahol a gépek növelik a termelékenységet, és nem olyat, ahol a gépek szolgájává válik az ember.
Az AI csökkenti vagy növeli-e a munkavállalók közötti egyenlőtlenséget?
Eleinte sokan azt gondolták, hogy ha mindenki hozzáférhet egy AI-asszisztenshez, az csökkenti a jövedelmi egyenlőtlenségeket. De a közelmúltban készült kutatások éppen az ellenkezőjét állapították meg: a magasan képzett vállalkozók profitálnak leginkább az AI-támogatásból.
Ennek egyik oka, hogy a tanácsok elfogadása önmagában is egy készség. Egy kutatásban azt találták, hogy a sakkozóknak adott kiváló minőségű tanácsok alig csökkentik a legjobbak és a legrosszabbak közötti különbséget, mert a kevésbé képzett játékosok kevésbé hajlamosak követni a kiváló minőségű tanácsokat.
És talán ez az AI legnagyobb kockázata: hogy egyesek sokkal többet profitálnak belőle, mint mások.
Előfordulhat, hogy egy csoport az AI-t használja a mindennapjai irányítására, de alacsony termelékenységű munkákban ragad, amelyek nem kínálnak tisztességes fizetést. Egy másik, kisebb csoport pedig kiváltságos, jól képzett munkavállalókból áll, akik a gépek és az általuk teremtett vagyon irányításával jól boldogulnak.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
