Tanárok és diákok is aggodalmukat fejezik ki a pilotprogram miatt, miután a kormány és az az OpenAI megállapodást kötött.
Intenzív képzésen vesznek részt a görögországi középiskolai tanárok, hogy megtanulják az oktatásban használható mesterségesintelligencia-eszközök alkalmazását, miközben az ország élen jár az AI beépítésében a közoktatásba – írja a The Guardian.
Már 20 iskola pedagógusait képezik a ChatGPT egy speciális, oktatási intézményekre szabott változatának használatára, az OpenAI és a kormány új megállapodása keretében. A kezdeményezés – amely januártól országos szintre bővül – Görögországot az elsők közé emeli, amelyek mesterséges intelligenciát vezetnek be az osztálytermekben.
Számos iskolában a digitalizáció még mindig a Power Point-bemutatókban merül ki
A workshopok első körben arra fókuszálnak, hogy a tanárok magabiztosan használják az új technológiát óratervezéshez, kutatáshoz és személyre szabott tanításhoz. A ChatGPT Edu fokozatosan épül majd be az iskolák működésébe. Jövő tavasszal, amikor az idősebb középiskolások is használhatják majd az eszközt, a hozzáférést szigorúan ellenőrzik – közölték a tisztviselők.
A szkeptikusok azonban attól tartanak, hogy Görögország kísérleti tereppé válik egy olyan technológia számára, amelynek kockázatai között szerepel a kritikus és kreatív gondolkodás gyengülése.
Jövő decemberig kötelező lesz bevezetni a mesterséges intelligencia oktatását az iskolákban
A középiskolai tanárok szakszervezeténél (Olme) komoly felháborodást váltott ki a bevezetés híre.
„A legutóbbi kongresszusunkon ez volt a fő téma, sokan fejezték ki aggodalmukat” – mondta Dimitris Aktypis vezetőségi tag, hozzáfűzve: attól tartanak, hogy a változások végül „tanár nélküli” órákhoz vezethetnek.
A pedagógusok azt is félve figyelik, hogy az új technológia tovább súlyosbíthatja a képernyőfüggőséget egy olyan országban, ahol hamarosan Európában elsőként blokkolják a közösségi média elérését a 15 év alattiak számára.
„Negyven év tanítás után bátran állíthatom, hogy a képernyők tönkretették a gyerekeket” – mondta Dimitris Panayiotokopoulos, aki idén nyugdíjba vonult igazgatóként. „Az AI nem csodaszer. Óriási veszélyt jelent a kritikai gondolkodásra, ha a gyerekek készen kapják a válaszokat.”
Szerinte a kormánynak inkább az iskolai körülmények javítására kellene fókuszálnia, egy olyan országban, ahol az oktatásra fordított költségvetés évtizedek óta kevesebb mint 5%.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
