A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Az OpenAI új programja a mesterséges intelligencia segítségével tenné jövőállóvá az oktatási rendszereket: kormányokkal és egyetemekkel együttműködve csökkentené az oktatás és a technológia közti szakadékot, miközben a diákokat a gyorsan átalakuló munkaerőpiacra készíti fel.
Az OpenAI bemutatta az Education for Countries programot, amelynek célja, hogy segítsenek az országoknak jövőálló oktatási rendszereket és munkaerőt kiépíteni az AI segítségével.
A technológia története azt sugallja, hogy a legnagyobb gazdasági nyereségek nemcsak a találmányokból erednek, hanem abból, hogy az új képességeket széles körben elterjedt, mindennapi használattá alakítják. De az AI képességeinek javulásával is nő a „képességtöblet”, vagyis az AI-eszközök képességei és az aközti rés, ahogyan az emberek használják azokat – olvasható a közleményben.
Az oktatási rendszerek kulcsfontosságú útvonalat jelentenek, amelyen keresztül ez a szakadék megszűnik. Az előrejelzések szerint 2030-ra a munkavállalók által jelenleg használt alapvető készségek közel 40 százaléka fog megváltozni, nagyrészt az AI hatására. Az AI-eszközök, képzés és kutatás beépítésével az iskolák és egyetemek alapinfrastruktúrájába az oktatási rendszerek együtt fejlődhetnek ezekkel a változásokkal, és jobban felkészíthetik a diákokat arra, hogy boldoguljanak egy AI által uralt világban.

OpenAI oktatás országok számára
Az Education for Countries program kormányokkal és egyetemi szövetkezetekkel fog együttműködni, hogy az AI-t bevezessék az oktatási rendszerekbe, személyre szabják a tanulást, csökkentsék az adminisztratív terheket, és felkészítsék a diákokat a munkaerőpiacra.
A kezdeményezés fő elemei közé tartoznak a helyi igényekhez igazítható AI-eszközök, a tanulási eredményeket vizsgáló országos kutatások, a pedagógusoknak és diákoknak szóló AI-képzések és tanúsítványok, valamint egy globális partnerhálózat, amely a jó gyakorlatok megosztását és az AI felelős oktatási alkalmazását támogatja.
Ezekben az országokban vezetik be először
Elsőként Észtország, Görögország, az Olasz Egyetemi Rektorok Konferenciája (CRUI), Jordánia, Kazahsztán, Szlovákia, Trinidad és Tobago, valamint az Egyesült Arab Emírségek csatlakoztak a kezdeményezéshez. A következő csoportot 2026 későbbi részében jelentik be.
Észtország országos szinten vezette be a ChatGPT Edu-t az állami egyetemeken és középiskolákban, az első évben több mint 30 000 diákot, oktatót és kutatót elérve. Emellett hosszú távú nemzetközi kutatások zajlanak (például a Tartui Egyetemmel és a Stanforddal), amelyek azt vizsgálják, hogyan hat az AI a tanulási eredményekre.
Az AI bevezetése fokozatosan történik: először az oktatókat készítik fel eszközökkel és képzésekkel, majd a diákok hozzáférése következik. A felsőoktatásban már széles körben elérhető a ChatGPT Edu, míg a középiskolákban ellenőrzött pilotprogramok keretében vezetik be, a biztonság és a tantervi illeszkedés biztosításával. A folyamatot az OpenAI fiatalokat védő fejlesztései és az oktatók MI-műveltségét támogató tartalmak egészítik ki.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.