Az elmúlt években a mesterséges intelligencia (MI) egyre inkább jelen van a felsőoktatásban, és nemcsak a hallgatók életét, de a tanárok munkáját is átalakítja. Horváth László, az ELTE mesterséges intelligenciáért felelős dékáni biztosa szerint azonban tiltani nem érdemes a technológiát, még akkor sem, ha használata komoly új kihívásokat jelent az oktatásban.
„A mesterséges intelligencia – a mindennapokban főleg a nagy nyelvi modellek és a generatív MI – itt van, tiltani nincs értelme. A technológia előttünk jár, bármilyen szabályozás, amivel nekimennénk ennek a kérdésnek, már holnapra elavul” – mondta Horváth László a Népszavának. Hozzátette, hogy bár a diákok gyakran gyorsabban fedezik fel az új eszközöket, nem biztos, hogy mindig értelmesen vagy a célnak megfelelően használják azokat.
Tanulás vagy megúszás?
A szakértő szerint a kulcs az, hogy a hallgatók a tanulást támogató módon alkalmazzák az MI-t. „A jó használat az, amikor a saját tanulásukat támogatják ezzel, nem a kemény munkát próbálják megúszni” – magyarázta. A nagy nyelvi modellek segíthetnek abban, hogy a diákok új példákkal, konkrétumokkal dolgozzák fel az órán tanult elméleti anyagot, de Horváth figyelmeztet: az MI nem ért meg mindent, amit írunk neki.
Elképzelhető, hogy nem valós tartalmakat hoznak létre, vagyis hallucinálnak
– tette hozzá.
Ezért az egyetemeken fontos, hogy az oktatók is részt vegyenek a folyamatban, és segítsenek a hallgatóknak felismerni az MI hibáit. „Az lenne a legfontosabb, hogy – erős szóval élve – a hallgató bevallja a használatot, mert nem nagyon tudunk másra támaszkodni” – hangsúlyozta Horváth.
Az ELTE rektori utasítása világosan meghatározza, milyen módon lehet használni az MI-t az oktatásban. A dokumentum előírja a nyilatkozattételi és dokumentációs kötelezettséget, valamint listázza a tiltott és ajánlott felhasználási módokat. Horváth kiemelte: „A fő irány, hogy támogatjuk az etikus, tudatos felhasználást, elsősorban kiegészítő partnerként.” Az oktatóknak is nyilatkozniuk kell arról, ha MI-t használnak a tananyag előállításában, és nem helyettesítheti az értékelést a gép.
A tanári szerep nem szűnik meg, csak átalakul
Horváth szerint a tanár feladata ma már nem a tudás kizárólagos birtoklása, hanem a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kritikai gondolkodás ösztönzése és a személyes kapcsolatok ápolása. „Ez egyfajta mentor, facilitátor szerepet jelent” – fogalmazott. A szakértő szerint a technológia bizonyos feladatokat könnyen helyettesíthet, de az elmélyülés, a kritikai gondolkodás és a humán hozzáadott érték továbbra is az egyetem sajátja marad.
Horváth László szerint a gyors fejlődés kockázatokat is rejt.
A gyorsaság valóban kulcskérdés, nincs idő az elmélyedésre, a nyugodt gondolkodásra, a mérlegelésre, ami nagyon veszélyes
– figyelmeztetett. Hozzátette: a felsőoktatásnak nemcsak a munkaerőpiacra történő felkészítés a feladata, hanem az is, hogy a hallgatók megtanulják, hogyan legyenek alkalmazkodóképesek, kritikus gondolkodású, önálló felnőttek.
Horváth szerint a mesterséges intelligencia tehát lehetőség is, de csak akkor, ha a diákok és az oktatók tudatosan, etikusan használják, és nem szervezik ki teljesen a tanulást a gépre. „A diáknak is az az érdeke, hogy ne szervezze ki a tanulást” – foglalta össze a szakértő, miközben hangsúlyozta, hogy a kritikai gondolkodás és a saját erőfeszítés mindig pótolhatatlan marad.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
