Egyre nehezebb csalni a ChatGPT-vel, egyre több tanár állít csapdát

Amikor 2022-ben az ChatGPT robbanásszerű megjelenése miatt sokan attól tartottak, hogy a puskázás és plágium új szintre lép. A valóságban azonban nemcsak a diákok alkalmazkodtak, hanem az oktatás is. Egyre kifinomultabb módszerekkel leplezik le a csalást és így jóval nehezebb rejtve megúszni egy ChatGPT-ben írt dolgozatot vagy vizsgát.

Összegyűjtöttünk néhány valós példát, amelyek jól mutatják, hogyan leplezik le a tanárok a mesterséges intelligenciához nyúló diákokat kreatív módszerekkel. Fontos azt is megérteni, hogy a számítógépes plágium- és MI-ellenőrző szoftverek milyen szempontok alapján állapítják meg a csalást: például a nyelvhasználat, a stílus, a hibák mintázata, és az ismétlődő AI-jellegű formulák alapján.

Egy jól dokumentált esetben egy professzor olyan vizsgakérdést írt, ami első részében egyszerű volt, de a második rész gyakorlatilag megoldhatatlan volt a tanult anyag alapján. Tudta, hogy sok diák ilyenkor mobiltelefonhoz nyúl, netes fórumban keresik a megoldást – ezért egy hónappal korábban azt a kérdést fel is tette egy házi-feladattámogató weboldalon. Majd ő rossz (de hihetőnek tűnő) választ adott rá. A vizsgán azok a diákok, akik túlságosan bíztak a netes segítségben, lemásolták a „megoldást” és lebuktak. 14-en buktak meg így az osztályából.

Oktatóknak és hallgatóknak szóló útmutatót készített a BME az MI használatához

Megírtuk azt is, hogy egy történelemprofesszor egy olyan praktikát alkalmazott, amelyet már egyre több oktató ismer: rejtett, a hallgatók számára láthatatlan, de a ChatGPT által olvasható utasítást tett a feladatba. 122 esszé érkezett be. A módszer 33 esetben azonnal kimutatta a MI használatát. Amikor a professzor közölte a számokat, és felajánlotta, hogy a hallgatók még beismerhetik, ha csaltak, még 14 diák jelentkezett. Végül az esszék 39 százaléka bizonyult teljesen vagy részben MI által generáltnak.

shutterstock

Plágiumellenőrző szoftverek és stíluselemzés

Az egyik leggyakoribb eszköz a Turnitin: ez automatikusan összehasonlítja a beadott dolgozatot milliárdnyi publikált szöveggel: így könnyen kiszúrja, ha valaki más munkáját másolta le. Emellett a tanárok sokszor figyelik a diák korábbi munkáit: ha egy beadott dolgozat stílusa (szókincs, mondatszerkesztés, megszokott hibák) teljesen mást mutat, mint amiket korábban írt, az gyanús lehet.

Stat- és algoritmus alapú puskázás-felismerés vizsgákon

Egy kutatás matematikai és statisztikai módszerrel elemzi a vizsgaeredményeket: ha két diák válaszai rendkívül hasonlók - különösen a hibás válaszok - az jó indikátor lehet arra, hogy másolták egymást. Az olyan modern módszerek, mint a Question‑Score Identity Detection (Q‑SID) is képesek kimutatni csalást, nemcsak egyszerű több-válaszos teszteknél, hanem komplexebb vizsgáknál is. Ezek a módszerek különösen hasznosak online vizsgák vagy nagyszámú vizsgázó esetén, amikor fizikailag lehetetlen mindenkit folyamatosan figyelni.

shutterstock

Átlagosan több mint nyolcszor csalnak a hallgatók

Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy diákok ChatGPT-szerű mesterséges intelligenciákat használnak beadandók, esszék készítéséhez. Ez új típusú csalás – és egyre több intézménynek kell erre reagálnia. Az Egyesült Királyságban az elmúlt években egyre több egyetemi hallgatót kaptak rajta ChatGPT és más mesterséges intelligencia eszközök használatán, miközben a hagyományos plágium jelentősen visszaszorult. A 130 egyetem adatait vizsgáló felmérés 2023-2024-ben 7 ezer MI-hez kötődő csalási esetet talált, ami ezer hallgatóra vetítve 5,1 esetet jelent, szemben az előző tanév 1,6-jával, és az idei évben akár 7,5-re is nőhet. Ezzel szemben a tradicionális plágium 2019-2020-ban az összes eset kétharmadát tette ki, 2023-2024-ben már 15,2, idén pedig 8,5 eset jut ezer diákra.

Egy friss kutatás arra keres módszert, hogy viselkedési mintázatok (pl. az egérmozgás, a kurzorváltás, a kérdések szövegének kijelölése, visszalépés, fókuszváltás) alapján azonosítsák azokat, akik valós időben MI-t használnak vagy más, nem engedélyezett forrásból dolgoznak.

 

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.