Oktatóknak és hallgatóknak szóló útmutatót készített a BME az MI használatához

Elrettentés helyet az etikus MI használatra biztatják a hallgatókat.

Egyre szélesebb körben terjed a mesterséges intelligencia használata a felsőoktatásban, amit a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának vezetése is támogat. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy a technológia nyújtotta lehetőségeket etikus keretek között aknázzák ki. Ennek elősegítésére a BME VIK iránymutatást dolgozott ki a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásáról mind a hallgatók, mind az oktatók számára - számolt be róla az egyetem.

Az útmutatóban kitérnek a veszélyek és a felelősség kérdésére, a tipikus alkalmazási területekre, és külön fejezet szól az oktatóknak, illetve a diákoknak.

„A hallgatók számára a generatív MI nagy segítséget jelent a szakmai ismeretek elsajátításában, a tanultak összefoglalásában, az ismeretekre vonatkozó hiányosságok kitöltésében. Ezek mind a generatív MI etikus felhasználásának minősülnek. A modell válaszai sosem jelenthetnek hivatkozási alapot (pl. hallgatói reklamáció során), a válaszok igazságtartalmának ellenőrzése természetesen a hallgató felelőssége” – olvasható az útmutatóban.

 

A kar épületeiben posztereket helyeztek ki az útmutatóról
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Horváth Gábor, a VIK tudományos és nemzetközi ügyekért felelős dékánhelyettese kiemelte, hogy szándékosan iránymutatást, nem pedig szabályzatot készítettek, hiszen nem az elrettentés a cél:

„Úgy vesszük észre, szerencsére elsősorban nem a csalás eszközeként tekintenek az MI-re a hallgatók. Kreatívan használják, hiszen a mostani egyetemisták többnyire már a középiskolában is találkoztak vele. De ettől még fontos, hogy kapjanak támpontokat”

- mondta a dékánhelyettes.

A teljes útmutatást ide kattintva tudjátok elolvasni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.