Hankó Balázs szerint a magyar felsőoktatási modell nemzetközi példa

A kultúráért és innovációért felelős miniszter büszkén számolt be a Facebookon, hogy a Times Higher Education a magyar modellt kérte tőle példaként bemutatni a bakui eurázsiai konferencián.

Mint írta, az elmúlt évek megújításának köszönhetően

12 magyar egyetem a világ legjobb 5%-ában szerepel, közülük egy a legjobb 1%-ban”, emellett nőtt a műszaki-informatikai hallgatók száma, megduplázódott a vállalatoknál dolgozó kutatók száma, és 50%-kal több doktorandusz tanul hazánkban.

Hankó szerint mindez a felsőoktatási finanszírozás megháromszorozásának és 600 milliárd forintnyi fejlesztésnek köszönhető.

 

A világ egyik legnagyobb felsőoktatási rangsoralkotó szervezete, a Times Higher Education arra kért, hogy példaként...

Posted by Hankó Balázs on Thursday, September 25, 2025

Az előkelő helyezés mögött más tényezők is állnak

Az Eduline-on már írtunk arról, hogy a magyar egyetemek rangsorban elért javulása nem kizárólag a hazai felsőoktatás minőségi átalakulásának eredménye. A QS 2025-ös rangsora szerint az ELTE 130 helyet javított, a Szegedi Tudományegyetem 30-at, a Debreceni Egyetem pedig 100 helyet.

Mivel egy tanulmány megszületése akár több év is lehet, az idei rangsor összeállítása során valószínűsíthető, hogy a szakemberek nem a jelenlegi helyzetet vették figyelembe, hanem legalább az egy évvel korábban megjelent publikációkat” – mondta Fábri György, az ELTE docense és a HVG rangsorainak összeállítója.

Az előrelépés főként az úgynevezett alkalmazói reputáció (munkáltatói elégedettség), a végzett hallgatók foglalkoztatottsága és a fenntarthatósági mutatók javulásának köszönhető, nem pedig a modellváltásnak vagy az állami fejlesztéseknek. Az ELTE például a fenntarthatósági indikátorban a 667. helyről a 258. helyre ugrott, ami döntő hatással volt a rangsorban elért előrelépésre.

A modellváltás hatásai még nem látszanak

A cikk kiemeli, hogy az intézmények jelenlegi anyagi helyzete, a modellváltás és a Horizont Európa programból való kizárás hatásai a rangsorban még nem látszanak, pedig hosszú távon jelentősen befolyásolhatják a tudományos teljesítményt és a kutatói hálózatok fejlődését.

A QS rangsorban a publikációk és azok idézettsége alapvető indikátor, amelyhez stabil kutatási finanszírozás szükséges. Ebből a szempontból a magyar egyetemek még mindig hátrányos helyzetben vannak, különösen az állami fenntartású és pénzügyi gondokkal küzdő intézmények.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.