A kormány friss mesterséges intelligencia-stratégiája listázza ugyan a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát, de Nahalka István oktatási szakértő szerint a stratégia nem mutat valódi irányt és semmiképpen nem ajánlaná a tananyagba való integrációját.
A Pénzcentrumnak adott interjúban Nahalka István felhívja arra a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyors és mélyreható változásokat indított el a világban, amelyek mellett a magyar oktatási rendszer jelenlegi formájában képtelen lépést tartani, ha nem gondoljuk újra radikálisan annak egész működését.
„Semmi új, semmi előremutató”A stratégia jelenleg arra szorítkozik, hogy ki kell jelölni azokat a kompetenciákat, amelyeket „valahogy” fejleszteni kellene – mutat rá Nahalka István. Ugyanakkor hangsúlyozza: a MI exponenciális fejlődése az oktatás teljes spektrumában azonnali és mélyreható változásokat követel, de a stratégia erről egyetlen szót sem szól.A szakértő hangsúlyozza: a magyar oktatás „modernitástól való elmaradásának” okai jól ismertek. A digitális pedagógia lemaradottsága, a tanulók gyenge szövegértése, a kritikus gondolkodás és kooperáció hiánya olyan rendszerszintű problémák, amelyek nélkül a MI beemelése a közoktatásba nem lehet eredményes.Magolás helyett motivált tanulás?A mai iskola még mindig az ismeretátadásra épít, miközben "az ismeretek nagyrésze az életben aktuálisan is pillanatok alatt előkereshető ma már, és állandó birtoklásuknak nincs semmi előnye" – figyelmeztet Nahalka.Szerinte „az önszabályozott és motiváltan végzett tanulást helyettesítik az iskola hagyományos képének megfelelő tanulási folyamatok, amelyek megutáltatják a tanulókkal az iskolát”. Az értelmetlen magolás pedig elrabolja az időt a valóban értelmes, kompetenciafejlesztő feladatoktól.Vége lehet a tanóráknak és tantermeknek is?Nahalka hangsúlyozza: „nem elsősorban oktatási módszerekkel”, hanem a teljes pedagógiai gondolkodással van a probléma. A tanulás szerinte „az életben valóban fontos ismeretek, képességek, attitűdök produkciója, konstrukciója a tanulóban, méghozzá motiváltan, a kooperáció keretei között, önszabályozott módon”.Ez együtt járna a szabályozási rendszer gyökeres átalakításával is: „a NAT és a kerettantervek részletes, túlzó szabályozó szerepét gyökeresen át kell alakítani”, az iskoláknak és tanároknak nagyobb szakmai autonómiát kell adni.A változás akár az iskolai keretek teljes újragondolását is jelentheti:nem biztos, hogy ragaszkodnunk kell a tanórákhoz, az osztályokhoz, a tantermekhez, a tantárgyakhoz.
Reform nélkül nem lesz MI az iskolákban
Bár a pedagógusok felkészítése elengedhetetlen, ma még „sok olyan pedagógus van, aki még a számítógéptől is fél” – mondja a szakértő. A MI bevezetése csak akkor működhet, ha megfelelő eszközháttér, gyakorlati segítség, jó példák, és idő áll a tanárok rendelkezésére.Ehhez pedig csökkenteni kell a centralizált terheket:bármilyen újszerű módszer alkalmazása csak akkor várható el a pedagógusoktól, ha csökkennek a központi előírások, érték lesz az önálló kezdeményezés.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
