A Pénzcentrumnak adott interjúban Nahalka István felhívja arra a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyors és mélyreható változásokat indított el a világban, amelyek mellett a magyar oktatási rendszer jelenlegi formájában képtelen lépést tartani, ha nem gondoljuk újra radikálisan annak egész működését.
„Semmi új, semmi előremutató”A stratégia jelenleg arra szorítkozik, hogy ki kell jelölni azokat a kompetenciákat, amelyeket „valahogy” fejleszteni kellene – mutat rá Nahalka István. Ugyanakkor hangsúlyozza: a MI exponenciális fejlődése az oktatás teljes spektrumában azonnali és mélyreható változásokat követel, de a stratégia erről egyetlen szót sem szól.
A szakértő hangsúlyozza: a magyar oktatás „modernitástól való elmaradásának” okai jól ismertek. A digitális pedagógia lemaradottsága,
a tanulók gyenge szövegértése, a kritikus gondolkodás és kooperáció hiánya olyan rendszerszintű problémák, amelyek nélkül a MI beemelése a közoktatásba nem lehet eredményes.
Magolás helyett motivált tanulás?A mai iskola még mindig az ismeretátadásra épít, miközben "az ismeretek nagyrésze az életben aktuálisan is pillanatok alatt előkereshető ma már, és állandó birtoklásuknak nincs semmi előnye" – figyelmeztet Nahalka.
Szerinte „az önszabályozott és motiváltan végzett tanulást helyettesítik az iskola hagyományos képének megfelelő tanulási folyamatok, amelyek megutáltatják a tanulókkal az iskolát”. Az értelmetlen magolás pedig elrabolja az időt a valóban értelmes, kompetenciafejlesztő feladatoktól.
Vége lehet a tanóráknak és tantermeknek is?Nahalka hangsúlyozza: „nem elsősorban oktatási módszerekkel”, hanem a teljes pedagógiai gondolkodással van a probléma. A tanulás szerinte „az életben valóban fontos ismeretek, képességek, attitűdök produkciója, konstrukciója a tanulóban, méghozzá motiváltan, a kooperáció keretei között, önszabályozott módon”.
Ez együtt járna a szabályozási rendszer gyökeres átalakításával is: „
a NAT és a kerettantervek részletes, túlzó szabályozó szerepét gyökeresen át kell alakítani”, az iskoláknak és tanároknak nagyobb szakmai autonómiát kell adni.
A változás akár az iskolai keretek teljes újragondolását is jelentheti:
nem biztos, hogy ragaszkodnunk kell a tanórákhoz, az osztályokhoz, a tantermekhez, a tantárgyakhoz.
Reform nélkül nem lesz MI az iskolákban
Bár a pedagógusok felkészítése elengedhetetlen, ma még „sok olyan pedagógus van, aki még a számítógéptől is fél” – mondja a szakértő. A MI bevezetése csak akkor működhet,
ha megfelelő eszközháttér, gyakorlati segítség, jó példák, és idő áll a tanárok rendelkezésére.Ehhez pedig csökkenteni kell a centralizált terheket:
bármilyen újszerű módszer alkalmazása csak akkor várható el a pedagógusoktól, ha csökkennek a központi előírások, érték lesz az önálló kezdeményezés.
