"Semmi új, semmi előremutató nincs benne" – a kormány friss MI-statégiája csak kompetenciákat sorol

A Pénzcentrumnak adott interjúban Nahalka István felhívja arra a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia olyan gyors és mélyreható változásokat indított el a világban, amelyek mellett a magyar oktatási rendszer jelenlegi formájában képtelen lépést tartani, ha nem gondoljuk újra radikálisan annak egész működését.

„Semmi új, semmi előremutató”

A stratégia jelenleg arra szorítkozik, hogy ki kell jelölni azokat a kompetenciákat, amelyeket „valahogy” fejleszteni kellene – mutat rá Nahalka István. Ugyanakkor hangsúlyozza: a MI exponenciális fejlődése az oktatás teljes spektrumában azonnali és mélyreható változásokat követel, de a stratégia erről egyetlen szót sem szól.

A szakértő hangsúlyozza: a magyar oktatás „modernitástól való elmaradásának” okai jól ismertek. A digitális pedagógia lemaradottsága, a tanulók gyenge szövegértése, a kritikus gondolkodás és kooperáció hiánya olyan rendszerszintű problémák, amelyek nélkül a MI beemelése a közoktatásba nem lehet eredményes.

Magolás helyett motivált tanulás?

A mai iskola még mindig az ismeretátadásra épít, miközben "az ismeretek nagyrésze az életben aktuálisan is pillanatok alatt előkereshető ma már, és állandó birtoklásuknak nincs semmi előnye" – figyelmeztet Nahalka.

Szerinte „az önszabályozott és motiváltan végzett tanulást helyettesítik az iskola hagyományos képének megfelelő tanulási folyamatok, amelyek megutáltatják a tanulókkal az iskolát”. Az értelmetlen magolás pedig elrabolja az időt a valóban értelmes, kompetenciafejlesztő feladatoktól.

Vége lehet a tanóráknak és tantermeknek is?

Nahalka hangsúlyozza: „nem elsősorban oktatási módszerekkel”, hanem a teljes pedagógiai gondolkodással van a probléma. A tanulás szerinte „az életben valóban fontos ismeretek, képességek, attitűdök produkciója, konstrukciója a tanulóban, méghozzá motiváltan, a kooperáció keretei között, önszabályozott módon”.

Ez együtt járna a szabályozási rendszer gyökeres átalakításával is: „a NAT és a kerettantervek részletes, túlzó szabályozó szerepét gyökeresen át kell alakítani”, az iskoláknak és tanároknak nagyobb szakmai autonómiát kell adni.

A változás akár az iskolai keretek teljes újragondolását is jelentheti:

nem biztos, hogy ragaszkodnunk kell a tanórákhoz, az osztályokhoz, a tantermekhez, a tantárgyakhoz.

Reform nélkül nem lesz MI az iskolákban

Bár a pedagógusok felkészítése elengedhetetlen, ma még „sok olyan pedagógus van, aki még a számítógéptől is fél” – mondja a szakértő. A MI bevezetése csak akkor működhet, ha megfelelő eszközháttér, gyakorlati segítség, jó példák, és idő áll a tanárok rendelkezésére.

Ehhez pedig csökkenteni kell a centralizált terheket:

bármilyen újszerű módszer alkalmazása csak akkor várható el a pedagógusoktól, ha csökkennek a központi előírások, érték lesz az önálló kezdeményezés.