A Civil Közoktatási Platform (CKP) szerint önmagában kevés, ha a mesterséges intelligencia tantárgyat bevezetik az iskolákban, ugyanis átfogó oktatási reformra, kritikus gondolkodásra építő szemléletváltásra van szükség.
Az Eduline-on is foglalkoztunk azzal, hogy a kormány az AI oktatását elindította a szakképzésben, és jövőre már az általános iskolások és a gimnazisták órarendjében is külön tantárgyként fog szerepelni. A CKP a szerkesztőségünk részére is elküldött közleményében hangsúlyozta, örülnek, hogy "a kormányzat felismerte: a mesterséges intelligencia használatával foglalkozni kell az oktatásban.”
Ugyanakkor megjegyezték, hogy "ma, ha egy befolyásos szervezetnek vagy személynek eszébe jut, hogy a tanulók tájékozatlanok valamely fontos területen – legyen szó pénzügyi kultúráról, pályaorientációról, honvédelmi ismeretekről vagy mesterséges intelligenciáról –, akkor létrehoz egy új tantárgyat vagy legalább egy projektnapot, és ezt kötelezően beleszuszakolja az agyonterhelt tanulók tanrendjébe.”A szervezet szerint a magyar oktatás jelenleg nem tanít gondolkodásra, kérdezésre, inkább a tanári magyarázat, a tankönyv kételkedés nélküli elfogadását jutalmazza – ilyen hozzáállással a mesterséges intelligenciát nem lehet megfelelően használni.A CKP hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia egy általános problémamegoldást segítő eszközkészlet, melynek használatára a pedagógusokat is fel kell készíteni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
