December 4-től törölték a 16 év alatti felhasználókat a nagy közösségi médiaplatformokról. A világ első ilyen szabályozása Ausztráliában lépett életbe – a kormány szerint a fiatalok védelméről van szó, a kritikusok szerint viszont a tiltás veszélyesebb online terek felé tereli a gyerekeket.
Szerdán hatályba lépett az ausztrál jogszabály, amely megtiltja a 16 év alattiak számára, hogy saját fiókot tartsanak fenn a legnagyobb közösségimédia-platformokon. A tiltás olyan oldalakat érint, mint az Instagram, a TikTok, a Snapchat, a Facebook és a YouTube.
Az MTI közlése szerint Anthony Albanese miniszterelnök szerint a cél egyértelmű: megvédeni a fiatalokat a káros tartalmaktól, az online zaklatástól és a függőségtől. Mint mondta, a törvény „vissza akarja adni a normális gyermekkort”, hogy a gyerekek ne „a képernyőt pörgessék folyamatosan”.
A platformoknak egy évük volt bevezetni az életkor-ellenőrzést, amelyhez mesterséges intelligenciát, arcfelismerést és személyi igazolványokat használnak. A cégek december 4. előtt SMS-ben értesítették a fiatal felhasználókat: törölni fogják fiókjaikat. Kivétel marad a WhatsApp és más üzenetküldők, az e-mail, az online játékok és az oktatási szolgáltatások.
A világ figyeli, működhet-e egy ilyen tiltás
Ahogy mi is megírtuk, az ausztrál modell világszerte élénk vitát váltott ki, és több országban is vizsgálják, követhetik-e ezt a példát. Dániában például hasonló, 15 év alattiakra vonatkozó javaslatot terjesztenek elő, és más európai országok is különböző megoldásokon dolgoznak.
A Reuters tudósítása szerint Európában Franciaország, Németország és Olaszország már más jellegű, életkorra vagy szülői beleegyezésre épülő korlátozásokat alkalmaz, míg az Egyesült Államokban a szövetségi jog COPPA alapján már ma is 13 év alatt külön szabályokat ír elő.
A világ számos országa kivárásra játszik, és szorosan figyeli, hogyan működik az ausztrál modell a gyakorlatban. Többen vizsgálják, bevezethető-e hasonló tiltás Európában vagy Észak-Amerikában – ugyanakkor szakértők szerint komoly adatvédelmi és jogi kérdéseket is felvet, hogy a platformok ilyen mennyiségű személyes adatot gyűjtenek életkor-ellenőrzéshez.
A tiltás bírálói szerint a szabályozás túlzottan szigorú, és csak arra ösztönzi a fiatalokat, hogy átmenjenek kevésbé ellenőrzött, akár veszélyesebb alkalmazásokra. Egy keresetet már be is nyújtottak a legfelsőbb bíróságon, arra hivatkozva, hogy a törvény aránytalanul korlátozza a fiatalok jogait.
„Teljesen elhallgattatnak minket” – így élik meg a tiltást az érintett fiatalok
Több ausztrál tinédzser is nyíltan tiltakozik a közösségi média teljes kitiltása ellen. Noah Jones így fogalmazott az Associated Press-nek: „Mi, ausztrál fiatalok teljesen el leszünk hallgattatva és kizárva a világból. Ebben nőttünk fel egész életünkben, és most hirtelen elveszik tőlünk. Már hallottam, hogy sokan kevésbé szabályozott appokra mennek át – ott pedig még nagyobb az online zaklatás és az online ragadozók veszélye.”Noah édesanyja szerint fia rengeteg pozitív, hasznos információhoz jutott hozzá a közösségi médián keresztül: „Noah annyi jó és értékes dolgot tanult a közösségi médiából. Az ő generációja olyan tudáshoz jut hozzá, amiről mi csak álmodoztunk, mi még könyvtárakra és lexikonokra szorultunk.”
Petíció indított egy tinédzser, hogy 13 évre csökkentsék a korhatárt
Zoey Bender online petíciót indított, amelyben azt kéri, hogy a tiltást ne 16, hanem 13 év alatt vezessék be.
„Nem szabad minket lebecsülni. Tudjuk, milyen veszélyek vannak, és okosan használjuk a netet. A teljes tiltás nem jó ötlet. Ha mindenképp szigorítani akarnak, inkább akadályozzák meg az új 13 év alatti felhasználók belépését, és hagyják meg a már meglévő fiókokat” – mondta Zoey az ITV News-nak.
Zoey édesanyja szerint a közösségi média sok fiatalnak jelenti az egyetlen biztonságos, támogató online teret: „Ha a gyerekek zaklatni akarják egymást, megteszik közösségi média nélkül is. Zoey mentális egészsége javult, amikor megtalálta a saját közösségét TikTokon. Az online közösségek sok gyerek számára menedéket jelentenek” - fogalmazott.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
