Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
A dán kormány csütörtökön jelentette be az új intézkedéseket, néhány nappal azelőtt, hogy a diákok visszatérnek az iskolákba a nyári szünet után. Magnus Heunicke oktatási miniszter szerint sürgős beavatkozásra van szükség, mert a mesterséges intelligencia (MI) használatával történő csalások egyre nagyobb problémát jelentenek a középiskolákban – számolt be róla a The Guardian.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a 16–19 éves diákoknak ezentúl szóban is számot kell adniuk az otthon elkészített nagyobb írásbeli munkáikról.
Dániában évente mintegy 9 ezer középiskolás készíti el az úgynevezett SSO-t, vagyis egy három részből álló, önálló írásbeli feladatot. A jövőben azonban nem lesz elég elkészíteni a dolgozatot: a diákoknak feleletet is adniuk kell a munkájukról. A szóbeli védés pontos szabályait az oktatási minisztérium az iskolákkal közösen dolgozza ki.
Több feladatot íratnának az iskolában
A kormány azt is szeretné, ha a diákok több írásbeli feladatot készítenének el az iskolában, ellenőrzött körülmények között, nem pedig otthon. Ennek célja, hogy a tanárok nyomon követhessék a diákok munkafolyamatát, folyamatos visszajelzést adhassanak, és pontosabban tudják megítélni a tanulók saját teljesítményét.
A szigorítások részeként az iskoláknak olyan felügyeleti eszközöket is használniuk kell majd, amelyekkel ellenőrizhető, hogyan használják a diákok a számítógépeiket az írásbeli vizsgák során. Emellett az intézményeknek olyan hálózati szűrőket kell telepíteniük, amelyek vizsgák és tanórai feladatok közben korlátozzák az elérhető online tartalmakat.
Nem csak Dániában okoz problémát
A mesterséges intelligencia használata nemcsak Dániában jelent kihívást az oktatásban. A szomszédos Svédországban készült felmérés szerint 2023 és 2025 között 688 százalékkal nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiket engedély nélküli MI-használat miatt figyelmeztettek vagy felfüggesztettek. A svéd kormány ezért külön vizsgálatot indított annak feltérképezésére, hogyan kezelik az iskolák a mesterséges intelligenciával történő csalást. Az eredményeket várhatóan jövő áprilisban ismertetik.
Lotta Edholm svéd oktatási miniszter korábban úgy fogalmazott: a csalást nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az torzíthatja az érdemjegyeket, és hosszú távon ahhoz vezethet, hogy a diákok nem sajátítják el azt a tudást, amelyre valóban szükségük lenne.
Az AI lehet segítség, de nem válthatja ki az alapkompetenciákat
A mesterséges intelligencia oktatási szerepéről beszélt Kósa Mónika Montessori-pedagógus és bécsi iskolaalapító is. A szakember szerint az AI hasznos eszköz lehet a tanulásban, de nem helyettesítheti az olyan alapvető készségeket, mint az írás, az olvasás, a számolás vagy a kritikai gondolkodás.
Kósa Mónika arra is felhívta a figyelmet, hogy az osztrák oktatáspolitikában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az a szemlélet, miszerint a mesterséges intelligenciát csak akkor lehet eredményesen beépíteni az oktatásba, ha a diákok előtte biztos alapkompetenciákat szereztek. Ezek nélkül ugyanis a tudatos és felelős AI-használat sem alakítható ki.
Már nem a programtervező informatikus mesterképzés a legnépszerűbb. Az idei felvételi egyik leglátványosabb trendje a mesterséges intelligencia képzések iránti kiugró érdeklődés volt: gyakorlatilag az összes meghirdetett mesterképzésre érkeztek jelentkezők.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Néhány óra múlva bezár a felvi.hu egyik legfontosabb felülete – aki lemarad, annak idén már nem lesz újabb esélye szeptemberben egyetemet kezdeni.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
