Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
A dán kormány csütörtökön jelentette be az új intézkedéseket, néhány nappal azelőtt, hogy a diákok visszatérnek az iskolákba a nyári szünet után. Magnus Heunicke oktatási miniszter szerint sürgős beavatkozásra van szükség, mert a mesterséges intelligencia (MI) használatával történő csalások egyre nagyobb problémát jelentenek a középiskolákban – számolt be róla a The Guardian.
Az egyik legfontosabb változás, hogy a 16–19 éves diákoknak ezentúl szóban is számot kell adniuk az otthon elkészített nagyobb írásbeli munkáikról.
Dániában évente mintegy 9 ezer középiskolás készíti el az úgynevezett SSO-t, vagyis egy három részből álló, önálló írásbeli feladatot. A jövőben azonban nem lesz elég elkészíteni a dolgozatot: a diákoknak feleletet is adniuk kell a munkájukról. A szóbeli védés pontos szabályait az oktatási minisztérium az iskolákkal közösen dolgozza ki.
Több feladatot íratnának az iskolában
A kormány azt is szeretné, ha a diákok több írásbeli feladatot készítenének el az iskolában, ellenőrzött körülmények között, nem pedig otthon. Ennek célja, hogy a tanárok nyomon követhessék a diákok munkafolyamatát, folyamatos visszajelzést adhassanak, és pontosabban tudják megítélni a tanulók saját teljesítményét.
A szigorítások részeként az iskoláknak olyan felügyeleti eszközöket is használniuk kell majd, amelyekkel ellenőrizhető, hogyan használják a diákok a számítógépeiket az írásbeli vizsgák során. Emellett az intézményeknek olyan hálózati szűrőket kell telepíteniük, amelyek vizsgák és tanórai feladatok közben korlátozzák az elérhető online tartalmakat.
Nem csak Dániában okoz problémát
A mesterséges intelligencia használata nemcsak Dániában jelent kihívást az oktatásban. A szomszédos Svédországban készült felmérés szerint 2023 és 2025 között 688 százalékkal nőtt azoknak a diákoknak a száma, akiket engedély nélküli MI-használat miatt figyelmeztettek vagy felfüggesztettek. A svéd kormány ezért külön vizsgálatot indított annak feltérképezésére, hogyan kezelik az iskolák a mesterséges intelligenciával történő csalást. Az eredményeket várhatóan jövő áprilisban ismertetik.
Lotta Edholm svéd oktatási miniszter korábban úgy fogalmazott: a csalást nem lehet figyelmen kívül hagyni, mert az torzíthatja az érdemjegyeket, és hosszú távon ahhoz vezethet, hogy a diákok nem sajátítják el azt a tudást, amelyre valóban szükségük lenne.
Az AI lehet segítség, de nem válthatja ki az alapkompetenciákat
A mesterséges intelligencia oktatási szerepéről beszélt Kósa Mónika Montessori-pedagógus és bécsi iskolaalapító is. A szakember szerint az AI hasznos eszköz lehet a tanulásban, de nem helyettesítheti az olyan alapvető készségeket, mint az írás, az olvasás, a számolás vagy a kritikai gondolkodás.
Kósa Mónika arra is felhívta a figyelmet, hogy az osztrák oktatáspolitikában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az a szemlélet, miszerint a mesterséges intelligenciát csak akkor lehet eredményesen beépíteni az oktatásba, ha a diákok előtte biztos alapkompetenciákat szereztek. Ezek nélkül ugyanis a tudatos és felelős AI-használat sem alakítható ki.
Már nem a programtervező informatikus mesterképzés a legnépszerűbb. Az idei felvételi egyik leglátványosabb trendje a mesterséges intelligencia képzések iránti kiugró érdeklődés volt: gyakorlatilag az összes meghirdetett mesterképzésre érkeztek jelentkezők.
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
